K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai

dozatokat hozni nem képesek, és így, amennyiben iskolánktól az államsegély elvonatnék, iskolánkat beszüntetni lennénk kénytelenek, és mert Gyoma község belterületén sem községi, sem állami elemi népiskola nincsen, a más felekezetű iskolák pedig az izraelita tanítókat felvenni iskolájukba nem kötelesek, és felvenni nem is hajlandók, iskolánk beszüntetése esetén hitfelekezetünk tagjai nem tehetnének eleget azon kulturális, de törvény által is parancsolólag előírt kötelességüknek, hogy gyermekeiket az elemi ismeretek oktatásában részesítsék, az pedig lehetetlen állapot volna, hogy Gyoma községben az izraelita vallású gyermekek kizárassanak az egyébként törvény szerint kötelező elemi népoktatásból. Hogy iskolánk tanulóinak létszáma csökkent, ez a bekövetkezett háború következménye, mert hitközségünk hadi-katonai szolgálatra köteles tagjai nagy számban katonai szolgálatra bevonultak, házasságok nem köttettek, és így természetszerűleg a háborús években a gyermekszületések száma csökkent, úgyhogy ennek következtében az 1921-22. évre tankötelessé vált gyermekek száma természetszerűleg apadt le. Ez azonban csak átmeneti állapot, és csak addig tarthat, míg a háborús évek elmúltával a hitfelekezetünkhöz tartozó gyermekek születése is ismét emelkedik, és ezen gyermekek 2-3 év múlva tankötelesekké nem válnak. A csatolt kimutatás szerint egészen az 1920-21. tanév kezdetéig, tehát mindaddig, míg a háborús évek gyermekszületési száma természetszerűleg nem csökkent, és amíg a háborús években született gyermekek tankötelesekké nem váltak, iskolánk tanulóinak létszáma minden évben 32-60 között mozgott és ebből is kitűnik, hogy a létszámcsökkenés csak átmeneti jellegűj és csak a háború okozta természetes szaporulat hiányának következménye. Azért pedig, mert átmenetileg 2-3 évig iskolánk tanulóinak létszáma csekély, az egyébként feltétlenül fenntartandó iskolánktól az államsegély sem kulturális, sem állami érdekből meg nem vonható, mert lehetetlen, hogy tisztán azért, hogy az állam egy tanító államsegélyénél néhány ezer koronát megtakarítson, gyermekeink arra legyenek kárhoztatva, hogy elemi ismeretek nélkül nőjenek fel, és szaporítsák az analfabéták számát. Azért tehát, mert hitközségünk tagjai a hazával szemben híven teljesítették kötelességüket, és hadi szolgálatra kötelességszerűen bevonultak, és így a népesség szaporításához hozzá nem járulhattak, nem lehet hitközségünk büntethető azzal, hogy iskolánktól az államsegély megvonassék, és ezáltal megvonassék a lehetősége annak, hogy gyermekeink tankötelességüknek eleget tehessenek és az elemi népoktatási ismereteket elsajátíthassák. Amidőn még szükségesnek tartjuk rámutatni arra, hogy miután hitfelekezetünk tagjai legnagyobbrészt III. oszt. kereseti adóval vannak megterhelve, mely adók a békebeli adóknak 100-200-szorosát teszik ki, míg a Gyoma községben levő többi hitfelekezetek tagjai legnagyobb részt földadót fizetnek, mely a kimutatások készítésekor a békebeli földadónak még csak 10-szeresét tették ki és így rámutathatunk arra, hogy a többi hitfelekezetek tagjai a mai állami adók figyelembevételével sokkal kisebb %-nyi iskolaadóval járulnak a felekezeti iskolák fenntartásához, mint a mi hitfelekezetünk tagjai, kétségtelenné tettük, hogy hitfelekezetünk tagjai a felekezeti iskolánk fenntartásához olyan anyagi