K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
88/b Kétegyházán nincs engedélyezett izraelita hitközség, ezért elemi iskolájukat zugiskolának minősítették Gyula, 1883. december 3. Méltóságos Főispán Úr, Tekintetes közig [azgatási] Bizottság! A f. é. okt. l-jén Kétegyházán megnyílt orth. izr. zugiskola iránt van szerencsém következő jelentést tenni. Miselbach Sándor, volt gyulai izr. tanító végkielégítés melletti önkéntes eltávozása után, Schillinger Simon kétegyházi lakos meghívására f. é. okt. l-jén Kétegyházán egy évi szerződés mellett 14 tanulóval zugiskolát nyitván, erről engem a ./. alatt ide csatolt levélben olyként értesített, hogy ő a kétegyházi izr. hitközség által nyilvános elemi tanítónak megválasztatott, s hogy e mellett egyúttal egy külön magán iskolát is szándékozik nyitni, ami iránt engedélyért folyamodik. Miután eddig Kétegyházán szervezett izr. hitközség nem létezett, a fent említett levél folytán eziránt kérdést tettem a gyulai járás szolgabírójánál, kitől nov[em]b[er] 16-án a 2 ./. alatt ide csatolt jelentés érkezvén kitűnt, hogy Kétegyházán szervezett izr. hitközség most sincs, s hogy ennélfogva a Schillinger Simon által minden előzetes bejelentés nélkül nyitott iskola nem egyéb, mint azon közönséges ismeretes zugiskolák egyike, melyek minden hatósági intézkedés dacára időnként mégis fel-fel tünedeznek, s hogy a tanító azon jelentése, mely szerint ő nyilvános elemi tanítónak alkalmaztatott, a valóságnak meg nem felel. Ezek után a szolgabírói utánjárással egyidejűleg nov[em]b[er] 14-én magam is Kétegyházára menvén s nevezett iskolát meglátogatván kitűnt, hogy oly külön magániskola létesítéséről szó sincs, minőről nevezett tanító hozzám intézett levelében megemlékezik, s nyilvánvalóvá lett, hogy a tanító csak saját neve alatt akarta biztosítani a Schillinger S. által nyitott zugiskola fennállását. Miután Kétegyházán az izr. lakosok nem bírnak alapszabályokkal, s ilyenek alapján nincsenek hitközséggé szervezve, s ennek folytán nem voltak feljogosítva hitközségi jogokat gyakorolni, s az 1868. évi 38. tc. 11. §-át magukra alkalmazva iskolát nyitni; miután az említett izr. lakosok (illetve megbízójuk Schillinger Simon) a tanítót csak évről évre kívánták szerződtetni, mint ez a 3 ./. jel alatti mellékletből kitűnik, s az iskolát csak 4 évi tanfolyamnak szervezték, törvényellenes óraszámmal (héber olvasás és kézimunka nélkül, melyek a tantervben elhallgattatnak, 28 óra); 1 az iskolát mint zugiskolát bezárandónak véleményezem. Miután továbbá ez már a második eset, hogy Kétegyházán az izr. lakosok zugiskolát nyitottak, amennyiben 1880. dec. 3-án Kétegyházán megfordulva, ott egy Schwarz Lázár és Grünbaum Ignácz által létesített zugiskolát találtam, melynek tanítójául egy 4 osztályú elemi iskolát végzett Gartner Leopold nevű, oklevél nélküli egyén volt okt. 5-dike óta 45 frtnyi félévi fizetés és ellátás mellett alkalmazva, mely iskolát akkor magam rövid úton feloszlattam, figyelmeztetve az illetőket az 1878. évi 1015. számú k[özigazgatási] b[izottsági] végzésre, melyben ily iskolák nyitása 20 frtnyi bírság terhe alatt tiltatik; ez okból ezen előzmények után a hatósági intézkedéseknek mégis ellenszegülő Schillinger
