K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Összeírások

tek a zsidók családonként, majd 1746-tól személyenként 2 forintot. A királynő pénzének, „Malke Geld"nek nevezték, amelyet 1749-től egy összegben szedték be tőlük. Ebben az évben 20 ezer forintot kellett fizetniük - az összeg szétosztása a zsidó közösségek belügye és feladata volt -, majd folyamatosan emelkedett, így 1778-ban már 80 ezer, 1813-ban pedig 160 ezer forintra rúgott. Hosszas alkudozás után 1846-ban törölte el VFerdinánd. 1 A megyében fekvő Vári és Ketegyhaza falvakban élő zsidók összeírása az általuk egymás között felosztott türelmi adó összegének kifizetése céljából. 2 Ketegyhaza községben 3 türelmi adó 4 Váriban 5 Az Arad megyei Varsánd településre költözött 6 Csaba településre költözött 7 szolgabíró 8 esküdt 2. Az 180617. katonai évre kivetett türelmi adó felosztása Békés, 1807. április 20. Alább írtak alázatossággal jelentjük aTe[kin]t[e]tes N[eme]s vármegyének, hogy Karácsony hava 15. és azt követő napjaiban Gyulán tartatott közönséges gyűlésnek 1848. számra tett kegyes végzése szerint az F[elséges] K[irályi] H[elytartó] Magyar Tanácsnak érkezett kegyelmes parancsolattyához képest azon 50 Rfenes] forintok, melyek a megyebeli zsidók toíerantialis adajára vettetett, az itt rekesztett tabella szerént proportionatus

1 reájok vettetett, amely zsidó communitas

2 ez ideig 65 forintokat fizetett, hozzávetvén az 50 forintokat lészen esztendőbeli adójuk 115 forint. Békés, 20. Apr. 1807. Tömcsányi Kristóf fő [szolga] bíró Placsintár György esküdt