K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
el fog távozni, 5 s miután tettleges alkalmazása már megszűnt, az izraeliták közötti egyenetlenségek is megszűntek, s Orosháza jelenleg, habár elvileg önállósága már kimondatott, teljes függésbe[n] van vallási szempontból a B[ékésJcsabai járási Rabbinustól, s az anyakönyvek pontosan ahhoz szállíttatnak be, e tekintetben felelősség a B[ékés] csabai Rabbit illetvén. Orosháza, Szept. 5. [1]865. Kubek Sándor sz [olga] bíró Külzeten: Az orosházi járás tek[intetes] szolgabírójának F. évi September 5-én 691. szám alatt tett jelentése Rubinstein Mózes orosházi rabbinus - helyettes -, panaszos folyamodványa tárgyában tudomásul vétetvén, utasíttatik tek. szolgabíró úr, miszerint'orosházi izraelita hitközségnek önállósága az előirt feltételek teljesítése után fogván a M. Kir. Helytartótanács által kimondatni, addig míg ez be nem következend, ezen hitközség a b[ékés]csabai rabbinátusnak kiegészítő részét képezi, és az anyakönyvi iratok b[ékés]csabai rabbinushoz pontosan beküldendők. Bánfalva, Szénás és Csorvás községeknek Orosházával egy hitközséggé alakítása az illető községek beleegyezése és kérelme folytán vétethetnek hatósági tárgyalás alá, miután ezen községek jelenben szintén a csabai rabbinátus kerületéhez tartoznak. Kelt Gyulán, 1865. Sept. 14. Herberth [Antal] [másodalispán] BMLIVB. 251. b. Békés vármegye főispáni helytartójának iratai.VII. A. 2762/1865. Kézzel írt eredeti tisztázat. (BMLV 329. Orosháza nagyközség iratai. 1846. évi tanácsjegyzőkönyv.) Orosházán az 1850-es évek elejétől (egyes források szerint 1852-től) működött egy, eleinte csak vallásos ismereteket oktató elemi (héder), ahol később világi tantárgyakat is tanítottak. Magánoktatót feltehetően - korábban is alkalmaztak az ott élő zsidók, erre utal az orosházi tanács 1846. évi jegyzőkönyvében található bejegyzés, amely egy Fischer Joachim nevű izraelita tanítót említ. 1 Az 1858-ban alapított Pusztaszenttornya 1902-től Szentetornyához, majd 1946-tól Orosházához tartozik közigazgatási szempontból. 2 1901-től a Gádoros nevet viseli 3 Nagyszénás 4 Anyakönyveit a békéscsabai rabbi vezette 1870-ig, ettől kezdve az orosházi izraelita közösség önálló anyahitközséggé vált. Fiókhitközségei voltak az említett településeken kívül Pusztaföldvár, Békéssámson, Szabadszenttornya (1946-tól hasonlóan Pusztaszenttornyához Orosházához tartozik) és 1885-től Tótkomlós. 5 1866-tól Raber Albert volt a hitközség rabbija, aki 187 l-ben - ötévi áldozatkész szolgálat után - a kolera áldozata lett.
