K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai
Oskolának költségvetése 820 frt-ra rúg, a rendes tanító 400 frt, a segéd 120 frt, leánytanítónő 200 frt-val van díjazva, 100 frt számíttatik oskolai helyiségre és kiszolgálatra. Ezen költség más jövedelem hiányában kivetés útján hajtatik be, gyermekekkel bíró 27 családfőre vagyoni állásukhoz aránylag, 732 frt van kivetve, gyermektelenek összesen 162 frt[-tal] vannak terhelve. Ezen kivetés ellen panaszolkodók részéről történt felbuzdítás folytán némelyek, de nagyon kevesen, panaszt emeltek, hogy túl vannak terhelve, nagyobb része azonban a kivetést helyesnek találta, és annak magát önként alávetette. Ezen oskolai pótadó egyes családokra ezúttal terhes, mely azonban elkerülhetetlenül szükséges, ha csak az iskolai ügy, mely jelenleg rendezett állapotba [n] létezik, egészen el nem ejtetik - mint panaszkodó célul tűzte ki magának hivatása ellenére -, az egyes családapákon és szegényebb sorsú izraelita lakosokon ezen teher akként volna könnyíthető, ha az Orosházával szomszédos községek ú. m. P [úszta] sz[ent] tornya, 1 Bánfalva, 2 Szénás 3 és Csorvás Orosházához csatoltatván, egy hitközséggé alakíttatnának, 4 mi annál kívánatosabb, mivel ezen helyeken lakó izraelita lakosok többnyire terjedelmes birtokok tulajdonosai, és így a hitközség és oskola fenntartására megrontásuk nélkül hozzájárulhatnának, melynek eszközlésére bátor vagyok Méltóságodat tiszteletteljesen felkérni, hogy ekként a több ízben anyagi eszközök hiányából megszüntetett oskola állandósíttassék, s a volt N[agy]váradi Csfászári] Kir[ályi] helytartósági osztály [1]857. évAug. 27ről 10 527 sz. a. kelt rendeletének érvényt szereztessék. 1. Azon állítása panaszolkodónak, hogy az oskolába a szomszéd községekből is vannak gyermekek felvéve, nem elegendő indok arra, hogy az oskola bezárassék, sőt éppen azon körülmény is szükségessé teszi azt, hogy Orosházán egy izraelita iskola állíttassék, minthogy az előszámlált községek, hol izraeliták kevés számmal vannak, oskola felállítására képtelenek, a vizsgálat nyomán kiderült, miként panaszolkodó nem annyira személyes meggyőződésből, mint hitközségi elöljáró, Lübek Jakabbali személyes ellenségeskedésből tette a panaszokat, s másokat is igyekezett reá beszélni, hogy panasszal lépjenek fel. 2. A panasznak azon pontját illetőleg, hogy az úgynevezett gabella (kóser hús után fontonkénti 2 kr pótlék) terhes, melynek jövedelme a hitközség költségei fedezésére fordíttatik, - erre nézve előttem Rubinstein Mózesen kívül senki sem panaszolkodott, magok a gabella bérlői sem, kikről a panaszlevélbe [n] az állíttatik, hogy tönkre fognak menni, márpedig ha ez annyira terhes lenne, bizonyosan a lakosság és a bérlők orvoslást kerestek volna. 3. A hitközségi elöljáró, Lübek Jakab ellen tett kifogás héber vallás szempontjából - miután a vallásosság megítélésére hivatva nem vagyok -, és a község ellene kifogásokat nem tett, s nyílt visszaélések tudomásomra nem jöttek, előmozdítására célzott előadást indokoltnak nem találtam, hogy Pankotáról kényteleníttetett visszaélések következtében eltávozni, azt panaszolkodó puszta állításon kívül semmivel sem igazolta, de az sincs bizonyítva, miszerint Orosházán oly botrányt követett volna el, mely elbocsátását vonhatná maga után. Egyébiránt mint panaszolkodó maga is állítja - Rubinstein Mózes Orosháza községgel kötött szerződéstől önként elállván -, a községből rövid időn belül
