K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai

hitközönséggel kiegyezvén, megállapított fizetésükből már tettleg fel is vettek, azon, felül rendes havi rátákban fizetve fizetésük kiadása biztosítva van. A tévedésből ideküldött felterjesztés ./. alatt mellékeltetik.

2 Kelt Szarvason június 3. [1]864. Konter József szolgabíró BML IV B. 251. b. Békés vármegye főispáni helytartójának iratai. VII. A. 705/1864. Kézzel írt tisztázat. A jelentésben említett felterjesztés hiányzik. 1 Helyesen Stern Izrael. 2 Stern Izrael és Hungerleider Mór szarvasi izraelita tanítók a helytartótanácshoz fordultak, mert a hitközség jogtalanul felmondott nekik, és nyolchavi fizetést visszatartott tőlük. A helytartótanácsi leirat szerint a szarvasi izraelita iskolát az 1858. március 11-én kelt alapítólevéllel hozták létre, amelyet a felsőbb hatóság az év június 18-án erősített meg. A tanítók fizetése 346 forint 50 krajcár volt. Mivel a nevezett tanítók ellen semmi panaszt nem tudtak felhozni, a helytartótanács felszólította az illetékes szolgabírát, közölje a hitközséggel, vonják vissza a felmondást és fizessék ki az elmaradt illetményt. Stern Izrael 186l-l864-ig, Hungerleider Mór 1863-1965-ig tanított Szarvason. A Békés vármegye oktatástörténetét megíró Szentkereszty Tivadar szerint 1863-1964-ben Kácser Vilmos is az iskola tanára volt. (Békés vármegye népoktatásának története. Békéscsaba [1932.] 155.) 75. Igaz Károly szeghalmi szolgabíró jelentése és kérelme a helybeli izraelita gyermekek oktatása és nevelése ügyében Szeghalom, 1864. július 27. A szeghalmi járás szolgabírája a megyei kormányzó úrnak Szeghalmi Breuer Gerzsonnak több izraeliták nevében magán oskolájuk fenntarthatása iránt intézett kérvényt ezennel visszaterjesztvén, van szerencsém ez ügyben Nagyságodnak f. július hó 16-káról 3067. szám alatt kelt kegyes felhívása folytán alázatos jelentésem következőkben előterjeszteni, ugyanis a folyamodók részéről kérelmük mellett felhozott azon körülmény, miszerint izraeliták Szeghalmon kevesen vannak, igaz és való, s mindenesetre kevés számmal ott -, hogy gyermekük taníttatása [végett] egy rendes nyilvános oskola fenntartásának költségeit viselni, s fedezni képesek volnának, úgyszinte való az is, hogy Szeghalom izraelita községet nem képez, s hogy e helyütt rabbi nem létezik, s nem is létezett, való továbbá, miként Szeghalmon, hol egy évtizeddel ezelőtt izraeliták alig találkoztak [sic!], izraelita rendes oskola soha nem létezett, s minthogy ez idő szerint is Szeghalmon nem több, csak mintegy 19-20 izraelita család lakozik, s ezek is nagyobbára szegény sorsúak, arra nézve, hogy gyermekeik neveltetése végett rendes, nyilvános oskolát alakítsanak - egyáltalán tehetetlenek, hogy pedig gyermekeiket vidéki nyilvános oskolákban képeztessék, szegénységüknél fogva szinte képtelenek, úgyhogy akként számukra egyéb kisegítő mód fenn