K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - Az oktatás- és nevelésügy dokumentumai

Dőry Gábor, a Nagyváradi Kerület főispánja a zsidó iskolák ügyében Nagyvárad, 1851. március 31. N [agy] várad ker. cs [ászári] k[irályi] Főispán Cs [ászári] k [irályi] kormánybiztos Nagyságos Zsitvay József úrnak Felsőbb helyen tudomásra jutván, miszerint a Mózes vallást követő lakosság közt az országban a tudva lévő oskolai alapítvány alapítása, a Mózes vallást követők népiskolájuknak életbe léptetése ellen izgatások történnek, hogy több községek és lelkészek (rabbiners) kérelmet szándékoznak a kormányhoz benyújtani, melyeknek célja a népiskolákat a jelenlegi elhanyagolt állapotukban fenntartani, hogy nevezetesen az ungvári lelkész több községekhez körlevelet bocsájtott, melyben azokat felhívja, miként őtet ezen ügyben megbízottjuknak válasszák, s hogy más vidékeken is egyének evégett terjedelmes felhatalmazással láttatnak el.

1 Ezen ellenszegülés, mely a mózes vallást követő nép sajátlagos gyanakodó természetéből eredt ugyan, de hihetőleg más elégedetlen hitfelekezetűek által is tápláltatik, a tanítók s tanulóifjúságnak a kormány által megrendelt összeírásánál is mutatkozik. Amidőn ti. az némely községekben egész pontossággal végrehajtatik, s így annak kivihetősége bebizonyult, a legtöbb vidéken ezen rendelet minden módon kijátszatik.

2 Cs [ászári] kir[ályi] helytartósági ideiglenes főnök O nagyméltóságának f. é. mart[ius] 25-én 683. sz. a. kelt rendelete folytán felkérem Nagyságodat, hogy hatósága területén az illyes izgatásokra gondos figyelmet fordítani, azokat csírájában elfojtani, s az előforduló eseteket feljelenteni szíveskedjék. Dőry [Gábor] [főispán] BML IV B. 152. b. Békési cs. kir. Megyehatóság ir. 2744/1851. Kézzel írt tisztázat. 1 A hagyományos zsidó iskolák (héderek) felszámolását tűzte ki célul gróf Leo Thun-Hohenstein kultusz- és oktatási ügyekért felelős birodalmi miniszter 1851-ben kiadott rendelete, amely szerint a hitközségeknek az állam által ellenőrzött tananyagot oktató, nyilvános elemi iskolákat kellett felállítani. Az intézkedés a hagyományokhoz ragaszkodó zsidók élénk tiltakozását váltotta ki. 2 Az említett iskolai összeírás Zala megyei adatait közli Halász Imre: Az izraelita iskolaalap és Zala megye zsidó kisiskolái a XIX. század közepén c. tanulmányában. (In: A zsidó iskolaügy története Magyarországon. Neveléstörténeti Füzetek 14. Szerk.: Balogh László. Bp. 1994. 4966.)