K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
járulásából egy újabbat. Mielőtt megalapították a hitközséget, Békésszentandrásra jártak szombatonként istentiszteletre 49 . A békésszentandrásiaknak - e szerint is - már akkor templomuk volt. A sematizmus 1832-ben említette először 50 . A gyulai zsidók 1854-ben vásároltak egy házat hitközségi célokra. Nagy esemény volt, amikor 1868. február 9-én a hitközség választmánya a honi zsidók egyenjogúsítása alkalmából ünnepélyt és hálaadó istentiszteletet tartott a templomban 51 . A békési zsidók legrégibb anyakönyvét - amelyet a csabai rabbi vezetett 1845-ből ismerjük. Ekkor minden bizonnyal imaházuk is volt 52 . A tótkomlósiak 1854-ben megalakult hitközsége magánépületet bérelt imaház céljára, majd 1860-ban telket vásárolt, ahol iskolát és imaházat építettek 53 . Szeghalmon a Dévaványáról átköltözött családok alapítottak hitközséget 1856-ban. Rabbijuknak Meisel Adolfot választották. Bizonyos, hogy ekkor már imaház is működött 54 . A mezőberényi zsidók első templomáról Bonyhai Mihály azt írta, hogy 1862ben vettek egy épületet, amelyet imaháznak alakítottak át 55 . A zsidók betelepedésével, megkapaszkodásával az 1840-1860-as években lezajlott az „első" templomalapítási hullám , amikor a megalakuló hitközségek bérelt épületekben vagy egyszerűbb imaházakban tartották istentiszteleteiket. Az 1867-es emancipáció eredményeképpen lélekszámban és gazdasági téren megerősödő megyei zsidóság zsinagóga építését nagyarányú fellendülés jellemezte, amely az 1880-as évtizedben kezdődött és az 1910-es évekig tartott. Ekkor épültek meg azok a zsidó templomok, amelyek a II. világháborút követően egy ideig még eredeti állapotukban maradtak, majd a hitközségek eltűnésével, felszámolódásával vagy eladták, vagy államosították azokat. Az új tulajdonos általában átalakította az épületeket, de ha sokba került a felújítás, vagy életveszélyessé váltak, bontásra és ezzel értékvesztésre került sor. Az 1868-69-es zsidó kongresszus utáni szakadás a zsinagóga építészetben is éreztette hatását. Míg a neológok beilleszkedési szándékukat az épületek külső megjelenésével is kinyilvánították, az ortodoxok ragaszkodtak a hagyományos építészeti megoldásokhoz. A kor uralkodó stílusának megfelelően épültek a zsinagógák, jobbára romantikus stílusban, amelynek két irányzata volt: a neogótikus és a keleties. A két irányzat gyakran keveredett is. A keleties elemeket, a női karzatra vezető lépcsőházak hagymakupolás fedését a külsőségeiben reprezentatívabb és nagyobb épületeknél alkalmazták. Szép példája volt ennek a békéscsabai és az orosházi neológ zsinagóga. A neológ zsinagógák gyakran épültek két toronnyal, a keresztény templomokhoz hasonlóan. A romantika újgótikus irányzatának legfőbb jellemzője a bejárati homlokzat hármas beosztása, amely az alaprajz következménye, mert az előcsarnokot magában foglaló középső épületrészt a női karzatra vezető két lépcsőház fogta közre. A főbejárat fölötti középső oromfal tetején helyezték el a kettős kőtáblát. A bejárat felett gyakran alkalmaztak nagyméretű rózsaablakokat. Gyakori volt a falkorona alatti plasztikus fogrovat (pl. a békéscsabai ortodox zsinagóga, a gyulai 1910-ben felújított zsinagóga stb.) 56 Az 1869-től használt békési zsinagóga helyére 1906-ban hagyományos alaprajzú újat építettek. A háború után kulturális céloknak megfelelően
