K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
irányzat kivált a kongresszusból, mert nem fogadta el azokat a vallási reformokat, amelyek - szerintük - a zsidóság asszimilációját eredményezik. Az asszimilációt is vállaló kongresszusi vagy neológ irányzat újításokat vezetett be a zsinagógai rítusban (papi ornatus viselete, tóraolvasó asztal áthelyezése a zsinagóga középső részéről a frigyszekrény előtti emelvényre, templomban történő esketés, orgona és énekkar, stb.). A harmadik irányzathoz azok a közösségek tartoztak, amelyek ragaszkodtak a kongresszus előtti állapotokhoz. Ezeket status quo ante hitközségeknek nevezték. A különböző irányú hitközségek jogi helyzetét és szervezetét állami rendeletek szabályozták. A neológ hitközségeket az 1869. június 14-én kelt rendelettel (kongresszusi szabályzat), az ortodoxokét a 26 915/1871. évi rendelettel, a status quo szervezeteit jóval később, a 35 847/1928. rendelettel 25 . Az 1869. évi kongresszuson a hitközségek területi szerveződéséről ís döntöttek: az országot 26 kerületre osztották. A Békés megyei kongresszusi küldöttségek a Bihar megyeiekkel és a debrecenivel alkottak egy kerületet, amelynek központjául Nagyváradot jelölték ki 26 .Trianon után módosult a területi beosztás. A vidéki hitközségek már csak tizenhárom kerületet alkottak. Békés megye kongresszusi hitközségei a Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog megyeiekkel együtt a szegedi központhoz tartoztak. A zsidó vallás egyenjogúságát az 1895. évi XLIL, recepciós törvény mondta ki, amely tovább siettette beilleszkedésüket, és az asszimilációs folyamatnak nagy lendületet adott 27 . A Trianon előtti és utáni helyzetet az alábbi táblázat mutatja be 28 . Név Hitközség Rabbi Rabbihelyettes Anya Fiók 1900 1925 1900 1925 1900 1925 1900 1925 Kongresszusi 180 94 324 169 101 72 303 104 Ortodox 307 130 1276 322 242 103 907 211 Status quo 69 30 163 22 43 12 110 29 Összes 556 254 1763 513 386 187 1320 344 1949-ben több mint 250 hitközséget tartottak számon Magyarországon, de az 1950-es évektől, főként a vidékiek többsége, tagjainak „elfogyása" miatt megszűnt 29 . Az 1191/1888. évi rendelet értelmében izraelita hitközség csak akkor alakulhatott, ha alapszabályát a vallás- és kultuszminiszter jóváhagyta 30 . Minden zsidó személy valamelyik hitközséghez tartozott és köteles volt fizetni hitközségi adót. Békés megyében a 18-19. század fordulóján elsőként megalakult gyulavári hitközség 31 után az 1820-as évek végétől sorra szerveződtek a zsidó közösségek:
