K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)
ADATOK A BÉKÉSI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
háborúk idejének konjunkturális időszakára tehető. Egy 1808-as összeírás már komoly növekedésről tudósít. Váriban 90-en, Szentandráson 22-en, Szarvason 3-an éltek. Váriban a források feltüntették a zsidó bírót, a tanítót és a sachtert (rituális metsző) is 8 . Az 1828-as összeírások az itteni zsidókat házaló kereskedőknek jelölték, akik készáruval és nyers termékekkel (gabona, dohány, bőr, gyapjú) kereskedtek, földesúri regálékat (kocsma, mészárszék) béreltek. Türelmi adójukat az udvari kamara utasítása alapján a szegedi és aradi sóhivatalba fizették 9 . Bár lélekszámuk jelentősen megnőtt erre az időre, az országos összehasonlítást tekintve megállapítható, hogy a megye továbbra sem vonzotta különösebben a letelepedni szándékozókat. Míg az országban 203 220 zsidó (a népesség 2,3%-a) élt, a 131 162 lelket számláló megyében (1827-ben) számuk mindössze 172 (0,13%) volt 10 . Az egyházi összeírások adatai szerint az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség 11 . Fényes Elek 1839-ben megjelent művében Szentandráson 130, Csabán 110, Váriban 17, Orosházán 15 izraelitát jegyzett fel. Szerinte a megye 140 863 népességéből 290 lélek, a lakosság 0,2%-a lehetett zsidó. Országos arányuk ekkoriban 2,5% volt 12 . Az 1840. évi XXIX. tc. megnyitotta a letelepedni szándékozó zsidó lakosság előtt (a bányavárosokat kivéve) az ország valamennyi településének kapuját. Megszűnt a gyulai uradalom letelepedésüket akadályozó tilalma is 13 . Értékes forrásegyüttes maradt ránk az 1848-as forradalom idejéből, amikor elrendelték részletes összeírásukat. A családfőn kívül a családtagokat is számba vették és feltüntették életkorukat, születési helyüket, foglalkozásukat. 14 Ezt követően ugrásszerűen növekedett lélekszámuk, 1850-ben országos részesedésük 3,7%-ot tett ki, és a megyei arányuk is elérte a 0,9%-ot 15 . A betelepülők három fő irányból érkeztek: Árva, Nyitra,Trencsén,Túróc, a korabeli Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fejér, valamint a Békéssel határos Arad és Bihar megyékből. Az 1870-es évek második felétől elindított országos népszámlálások adatai a korábbiakkal ellentétben már pontosnak tekinthetők: Év Összlakosság Zsidó népesség Békés megye Zsidó népesség Lélekszám % Lélekszám % 1869 11 215 555 1 510 389 4,6 212973 7789 2,2 1880 13 749 603 624 826 4,5 229 757 6255 2,7 1890 15 162988 707 961 4,7 258 386 7189 2,8 1900 16 838 255 831 162 4,9 278 731 7358 2,8 1910 18 264 533 911 227 5,0 298 710 7444 2,5 1920 7 980 143 373 310 5,9 311 109 7171 2,3 1930 8 688 139 444 567 5,1 330 656 6701 2,0 1941* 13 653 296 725 007 5,3 338 974 5793 1,7 1949 9 207 033 133 862 1,5 339 949 1545 0,5 * A megnövekedett területű Magyarország népességének adatai
