K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - A hitközségek mindennapjai

BMLV B. 172. Gyula város tanácsának iratai. 3593/1898. Kézzel írt tisztázat. Az 1869. évi kongresszusi szabályzat 13. §-a szerint „minden hitközség szükségleteinek fedezése végett adóképes tagjaira közvetlen és közvetett illetékeket róhat", amelyeknek kivetését és behajtását az egyes hitközségek alapszabályai részletesen tartalmazzák. A közvetlen vagy egyenes adót (amelyet kultuszjáruléknak is neveztek) a helyi adókivető bizottság a vagyoni és jövedelmi viszonyok alapján határozott meg. A bizottság kivetése ellen az adófelszólamlási bizottságnál, illetve az állami hatóságoknál (kis- és nagyközségek esetében a főszolgabírónál, rendezett tanácsú városok esetében - ilyen volt Gyula is — a polgármesternél) lehetett felszólalni. A hitközségi közvetett adók olyan illetékek voltak, amelyeket bizonyos szolgáltatások (esketés, temetés, rituális vágás) igénybevétele esetén fizettek a hitközségi tagok. 35. A békéscsabai ortodox izraelita hitközség fürdőháza felújításának engedélyezése Békéscsaba, 1901. július 23. A békéscsabai orth. izr. hitközség tulajdonát képező békéscsabai 1740. számú fürdőház tetejének zsindellyel való befedése tárgyában Békéscsaba elöljárósága által 303/1901. szám alatt hozott I. fokú határozatára megyei alispáni 13 319^1901. számú határozat folytán békéscsabai járás főszolgabírája által hozott II. fokú Határozat Békéscsabai orth. izr. hitközség elnöke által Békéscsaba községe elöljárósága által 303/[l]901. szám alatt hozott határozata ellen törvényes időben benyújtott fellebbezés folytán felülbírálván, a fellebbezés elfogadásával azt megváltoztatom, s a felfolyamodó békéscsabai orth. izr. hitközség 1740. számú fürdőnek használt háza tetejének zsindellyel való befedését megengedem. Indokok Megváltoztatandó volt Békéscsaba községe elöljáróságának 303/1901. számú I. fokú határozata azért, mert építkezési ügyekben „res judicata'^-nak helye nem lévén, a kérelem annyiszor, amennyiszer megismételhető. Megváltoztatni kellett továbbá ezen I. fokú határozatot azért is, mert az elutasító határozat azon indoka, hogy az 1740. számú ház a szabályozási vonalon kívül esik, sem törvényes alapon nem nyugszik, sem pedig szabályrendeleti intézkedésen nem alapul. S végre megváltoztatandó volt a határozat, mert a község elöljáróinak elutasító határozatával folyamodó fellebbezési jogára nézve kitanítva nem lett. Miről a békéscsabai orth. izr. hitközség elnöksége és Békéscsaba községe elöljárósága fellebbezési joguknak kitanítása mellett ezen határozat kézbesítésével értesíttetni rendeltetnek. Békéscsabán, 1901. évi július hó 23-án. Sztraka György főszolgabíró BMLV B. 302. c. Békéscsaba nagyközség iratai 551 tgy./1931. Kézzel írt másolat.