K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 21. (Gyula, 2002)

DOKUMENTUMOK - A hitközségek mindennapjai

B[ékés] gyulán, 1884. február 27. Márki Lajos főjegyző alispán helyett BMLV B. 172. Gyula város tanácsának iratai 2274/1884. Kézzel írt másolat. A forrásban említett melléklet hiányzik. A körülmetélés (circumcisio, héberül brisz miló) ősi szokás, amely a zsidókon kívül a mohamedánoknál és más népeknél is dívott. Eredetét többféleképpen is magyarázzák, de a legelterjedtebb felfogás szerint a zsidóknál az Istennel kötött szövetség jele. A Biblia szerint Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy minden fiúgyermeket nyolcnapos korában az örök szövetség jeleképpen metéljenek körül. (Mózes I. könyve, 17. 10-14.). A XIX. század második felétől egyre több zsidó család szakított ezzel az ősi, vallásos hagyománnyal. 32. Meghívó a békéscsabai ortodox izraelita templom- és iskolaépület felszentelési ünnepségére Békéscsaba, 1894. szeptember 26. Csaba város Tekintetes Képviselő-testületnek! Helyben A tisztelettel alulírt hitközség folyó hó 28-án délután 4 órakor iskola- és templomfelszentelési ünnepélyt tart, mely ünnepélyre Csaba város Tek[intetes] Elöljáróit és Képviselőit tiszteletteljesen meghívja. A bjekés]csabai orth. izr. hitközség megbízásából Singer Manó hitk[özségi] jegyző B[ékés]csaba, 1894. szept. 26. BMLV B. 302. c. Békéscsaba nagyközség iratai. 8343/1894. Kézzel írt tisztázat. A békéscsabai izraelita hitközség 1883-ban vált ketté. A kongresszusi irányzat hívei 1893-ban, az ortodox hívek 1894-ben avatták fel új templomukat. A két zsinagóga a Luther utca két oldalán, egymással szemben épült (ma is áll mindkettő). A mór stílusú neológ templomot a XX. század második felében a felismerhetetlenségig átalakították, míg a romantikus stílusjegyeket viselő ortodox templom bár nagyon elhanyagoltan - napjainkban is őrzi eredeti homlokzatát. A telket, amelyen a zsinagógán kívül a hajdani iskolaépület is állt, 1893-ban vásárolta a hitközség. Az építkezés terveit Michay Sándor építész készítette. 33/a A gyulai főszolgabíró elutasítja a kétegyházi izraelita imaház építésének tervét Gyula, 1896. május 16. A gyulai járás főszolgabírója a kétegyházi izraelita hitközség képviseletében Kóhn Salamon egyházi elnök által imaház építhetése iránt beadott kérelem tárgyában következőleg