Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
met forrón megköszönvén, mint városi hivatalnok is egyúttal, kénytelen vagyok emiatt eddigi fényes pályáról lelépni. Szarvas városánál mint ügyész, számvevő és árvái felügyelő működöm, s 2 hónap óta pangásban levő ügyeim megszaporodván, azokat veszélyeztetés nélkül tovább a jelen állapotban nem hagyhatom! Méltóztassék ezen lemondásomat ezúttal csak hivatalos buzgóságnak tekinteni. Hogy pedig ezen állomás a tisztelt védbizottmánynak további rendelkezéséig betöltetlen ne maradjon, és mindaddig, míg az engem felváltó egyén nem érkezik, Szolnokon, s illetőleg Halassy Kázmér korm[ány]biztos úr oldala mellett maradok, tudósításaimat naponkint megteendő. Méltóztassanak megbocsátani bátorságomért, ha helyembe két kitűnő egyént ajánlok. Az egyik Ballagi Móric tanár, ki jelen zavarokban hivatalát nem folytatván, oda elmehetne. Képessége országos hírű, s bár nem képviselő, de már egy ízben a tisztelt megyének nagyrabecsült bizodalmát egy kiküldetésben kiérdemlette. A másik Sipos Gábor urad[almi] mérnök és képviselő, ki szintén mint az előbbi, pontossága és ügyessége s képessége miatt ismeretes.8 Kollár János sk. hírnök BML Védbiz. ir. 381/1849. 1 „Négyszáznál több fogoly, ezek közt törzs- és főtisztek, tizenegy darab hat- és tizenkét fontos ágyú, 20 lőszer- és társszekér, jelentékeny mennyiségű lőszer, fegyver s a fent említett pénztárban [2. vasas ezredé] 7000 forint ezüst jutott a birtokunkba” - írta Damjanich március 6-án kelt jelentésében. (Horváth II. 273.) Breit szerint magyar kézre került 5 ágyú, 13 lőszckocsi és 220 ló és a dragonyos ezred pénztára. Az osztrák seregből több mint 800 ember esett fogságba, több százra rúgott a harcok során a Zagyvába veszett katonák száma. (Breit I. 307.) A magyarok vesztesége Damjanich említett jelentése szerint 200 fő. (Horváth II. 273.) Breit adata szerint az ellenség vesztesége 673 fő, míg a magyar csapatoké 300 fő. (Breit I. 307.) 2 Ua. ’ Ua. 4 Damjanich Pest felé indulásáról nem szól a hadtörténeti irodalom, mert a március 4-i tiszafüredi tiszti zendülés, Dembinski ellen, megbénította a hadsereg további összehangolt tevékenységét és Damjanichnak az ellenség Cegléd körüli összevonása miatt március 10-én ki kellett ürítenie Szolnokot. (Horváth II. 275.) Görgey csatájáról úgyszintén hallgat a hadtörténeti irodalom, a leírt esemény valótlanságát alátámasztja az a tény, hogy Görgey március 8-án már Debrecenben volt és megelégedéséről biztosította Kossuthot a fővezérség kérdésében. (Horváth II. 281.) 3 Bem ekkor még nem, csak március 11-én foglalta el Nagyszebeni. (Borús 1984. 503., 614.) 6 A történeti irodalomban a tiszafüredi zendülés néven ismert eseményre utal. Görgey és tiszttársái a vesztes kápolnai csata után (1849. február 26-27.) elérkezettnek látták az időt Dembinski leváltására főparancsnoki tisztéről. Görgey március 4-én az OHB-t képviselő Szemere Bertalan kormánybiztos előtt tiszttársaival együtt bizalmatlanságát fejezte ki Dembinskivel szemben. Szemere a helyzet kényszere alatt felfüggesztette Dembinskit és Görgeyt bízta meg a sereg vezérletével. Ugyanakkor Kossuthot a táborba hívta, aki március 5-én meg is jelent Tiszafüreden azzal a szándékkal, hogy a lázadást vezető Görgeyt haditörvényszék elé kell állítani. A táborban szerzett benyomásai alapján azonban megerősítette Szemere intézkedését. (Spira 1959. 451-452.) Görgey azonban nem lett a teljes magyar haderő főparancsnoka. (Vukovics 1982. 8.) Vetter Antal tábornok kapott megbízást a főparancsnokságra. (Vukovics 1982. 10., Breit I. 301-302.) 212
