Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - Áprilisi törvények kihirdetése Békés megyében

7. A hadnagyi szék1 marad-e továbbá is, vagy a tanács intézkedendik az eleibe tartozott minden ügyekben? Összeolvadván egyszersmind külön pénztáraik is?

E kérdésre kimerítő feleletet ad maga az új törvénycikkekben foglalt eszméhez érlelésre hozott idő, ami nem többé az elkülönözés, hanem a testvéri egybeolvadás kora.

8. Az uradalmak előtt már megindított perek hol folytatnak?

E perek iránt szabatosan rendelkezvén az 1848. X. és XI. te., azok értelmében alább fog történni intézkedés.

Mezőberény községe részéről

9. Általában a helypénz szedése akár helybéliektől, akár külföldiektől4 kit illet? Különösen pedig a vásári szabadalmakkal nem bíró helyeken?

Hol nem létezik vásári kiváltság, helypénz sem szedethetik — hol pedig vásári kiváltság létezik, annak értelmében a kiváltsággal bírót illeti ezen jog.

10. A mezőberényi, már végrehajtás útján elkülönzött legelőn, miután a per kegyelem útján mind ezideig felsőbb helyen van, szabad-e minden lakosnak általában mindenütt legeltetni?

E kétség kimerítőleg eloszlatja az 1848. X. te. első §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy az úrbéri per útján valóságosan és tettlesen már végrehajtott legelőelkülönzések többé fel nem bonthatók — mint Orosháza községnek hasonló tartalmú kérelmére is éppen ezen értelemben adta ki közelebb az igazságügyminiszter határozatát.5

11. A nemzetőrségtől idegenkedő m[ező]berényi lakosok kötelesek-e azt felállítani?

Fentebb a jegyzőkönyv 9. száma alatt tárgyalt miniszterelnöki levélben6 óvatosság ajánltatik ugyan a nemzeti őrsereg felállítására nézve ott, hol ellenszenv tapasztaltatik, azonban a törvényeket községenként kihirdetendő küldöttség előre utasíttatik szelíd felvilágosítási eszközök által odahatni, hogy a kérdésttevő lakosok e kötelesség önkéntes teljesítésére felemelkedjenek.

Köröstarcsa közönsége részéről

12. A viszonosság elvénél fogva az uradalmi majorsági ugarokon és tarlókon szabad-e a lakosoknak legeltetni, minthogy a lakosok ugarjain és tarlóin a földesúr jószága legeltetik?

Szabályul veendő határozat végett felterjesztetik ez eset a minisztériumnak, hogy miután eddig a jobbágy az ugarból kilencedet nem adott, de ezen mentesség miatt ugaiján legeltethetett a földesúr, most már, midőn az úrbéri kilenced általában véve el van törölve, a legeltetésbeli ezen egyoldalú gyakorlat fent állhat-e továbbá is a legelőbeli közösség mellett, vagy ha nem, minő gyakorlatnak kell létezni jövendőben.

13. A helytartótanácsilag ezelőtt bezáratni rendelt községi bolt kinyittathatik-e?

92