Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
csendességbe lévő Csaba községében új választmány alakítására ápr. 2-a tűzetett. A nemzeti rendőrségre ajánlkozók aláírásaikat a közbéke s csendességre pontosan felügyelő csabai Városi Tanács előtt teljesíté, eddig 102 egyénekre szaporodott, rendeztetése szinte ápr. 2-ra tűzetett, melyről hétfőn tartandó megye középponti választmányhoz kimerítő jelentés fog tétetni. M. Berényben. A nép régibb ámítások, s balga ígéretek által némely érteden lakosoktól vezettetve, a történéseknek s hallottaknak tökéletes hitelt adni vonakodott. Később azonban tettleg tapasztalván az úrbéri szolgálatok megszüntetését — bizodal- masabb kezde lenni, azonban a nyert engedmények nem hatottak kedélyeikre annyira, hogy keblökből száműzhessék azon balhiedelmet, szerénte az egész mező- berényi legelő tulajdonuk leend, s számos, de tapasztalásom szerint a népnek aljasabb része, fennhangon követeié az engedménynek meghirdetése alkalmával az elfoglalt földeknek visszaadását, okokkal azonban kedélyeik csillapultak, s megnyugvásukat abba lelék, hogy ügyök kérelem útján őfelsége előtt lévén, orvoslást onnan nye- rendnek. Meghirdettetvén a közgyűlés határozatai, felhívásomra a nép részéről kijelentetett, hogy választmányt nem alakítanak, de az eddig elöljárókat minden teendőkre megbízzák, nemzetőrséget nem állítnak, hanem a rend fenntartására minden lakos bármire készségét nyilvánítá, s kijelenté, hogy előforduló esetekben az elöljárók rendeltessék sor szerint a lakosokat, minden bármely szolgálatokra készek, s engedelmesek lesznek. — Ily körülményekben erőltetésnek helyét nem látva, a nemzeti őrség azonnal felállításától elálltam, de a népnek ez érdemben múlhatatlan nemzeti kötelességét voltaképpen megmagyaráztam; meghagyván s kötelességére tévén az elöljáróknak a megyei középponti választmányhozi jelentéseket minden előforduló esetekre megtenni. Népgyűlés eloszlása után mezőberényi mesteremberek öszve- seregelvén, előttem az esküdd lakba megjelentek, panaszolván, hogy ők a szántó-vető néptömeg intézkedéseiben meg nem nyughatnak, s kívánják, hogy egyedül a földdel bíró lakosokból alakított tanács mellé választmányként mesteremberek is csatoltas- sanak, annális inkább, mivel mint rendezett tanács vagyonok felett ítélvén rövidségektől félnek, előadván, hogy a népgyűlésen szólani nem mertek, félvén a rakoncátlan lakosok részétől. A folyamodók megnyugtattak, miszerint ez intézkedések ideiglenesek s a tövény meghirdetésig tartók, s ha bármely igazságtalanság követtetne el rajtok személy, vagy vagyonok erányában a megye s jelenleg működő megyei központi választmány részükre orvoslást eszközlend, s felhívásomra, hogy e pillanatban midőn a béke, s egyetértés nélkülözhetetlen, ha szinte kérések legigazságosabb is, attól álljanak el, s lakostársaik közötti bizodalmatlanságra s ingerültségre okot ne szolgáltassanak, sőt mint a népnek tapasztaltabb osztályrésze azok közé vegyülve oktassák, s minden kitöréstől visszatartóztassák — nyugodtan távozának. Megemlítendőnek vélem még azon körülményt, hogy az öszves mezőberényi nép kívánságára a részekre törvény útján kiadott legelői részeknek víz által mikénti 79
