Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
ügyvéd, majd a gyomai-cndrődi uradalom ügyésze, majd Békés megye fizetéses táblabirája. Békéscsaba közéletében jelentős szerepet játszott. Tevékeny részvételével jött létre a város és a földesurai közti örökváltság és a legelőelkülönözés. Az ő kezdeményezésére jött létre Békéscsabán a Casino, amelynek több ízben elnöke is volt. 1846. január 12-től a békéscsabai képviselő-testület elnökévé választották, háromévi időtartamra. 1848. március 21-én az általa megzenésített Nemzeti dalt énekelték a Casinoban tartott bankett résztvevői. Március 27-én őt küldte a megyei népközgyűlés Orosházára, hogy a kitört zavargásokat csillapítsa le. Békés megye gyomai választókerületének képviselőjeként részt vett az 1848 nyarán összeült népképviseleti országgyűlésen. A képviselőház 1848. augusztus 29-i ülésére tövényja- vaslatot nyújtott be a közös legelők elkülönözése tárgyában. Tárgyalására azonban, mivel az úrbéri kérdés lekerült a képviselőház napirendjéről, nem került sor. A Debrecenbe menekült országgyűlést követte új székhelyére. A szabadságharc után börtönbüntetést szenvedett. ' A fogalmazványban olvashatatlan szó, a tisztázatban „első kérelemben” áll, első fokon értelemben. 11. Orosháza, 1848. március 27. Az orosházi főszolgabíró jelentése a községi elöljáróság leváltását követelő népmozgalomról Tekintetes első alispán Ur! Tegnap délig történt eseményeket — melyek közül az elöljáróság rögtöni elker- getése volt az első fő kérdés, kicsigázott lelki—testi jelen helyzetem szerént siettem bejelenteni. Tartottak - és forrva forrtak az efféle függetlenségi eszmék — t. i., hogy nincs — nem lesz többé helységi elöljáróság a nép tehetősbjeiből — a jelen elöljáróság irigyei, rosszakarói és effélék által felizgatva különösen a semmivel bíró zsellérek között - egész ma délutáni 5 óráig — tegnapelőttől ma reggelig tanácsosb volt az elöljáróságot a községházánál nélkülözni — hogy a szabadságot nem értő nép diihösségnek kitéve ne legyenek. Megyei négy és ugyanannyi helységi fegyveres csendőr volt, akik a kihágásokat — ha nagyobb szerűek lettek volna, fékezni akarni egyedül valának kéznél — én ezeket se használtam egyébre — a községháza — és kényszerült állapotba - a pénztárak őrzésénél. Tegnap délutántól egész ma délig, különböző kívánatokkal - különféle csapatok jelentek meg előttem - és ezek között a rendet és békét fenntartani készséget mutatkozók - de nyílván is - titkon is kikitört mindenikből, hogy ez csak úgy — ha az elöljárók helyett mások fognak választatni - történhetik meg — és ez volt — vagy lett volna legelső lépés a legnagyobb rendetlenség előidézésére. Ezt kikerülni minden áron elhatároztam, ha fő dolog volt a sokféle akaratú — követelésű csapatok vezetőit bizodalommal megnyerni, a rend, béke, csend feltartását szívükre kötni, féktelenségek rossz következtetésit óriási alakban eleibük mutatni. ígértek, fogadtak mindent, de - mivel két napi ünnep volt - akadtak óráról órára újabb meg újabb hamis próféták. Ezeknek éssziileménye ismét különbnél különféle — egyik, mivel ősapái szerezték Szénást s más helyeket, már a polgári új szabadságjogán is bele szerette volna magát helyeztetni — másik az orosházi határt úgy 67
