Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
b) Ezen rendőri erőnek kötelessége a közhatósági választmányi rendeletek teljesítésére felügyelni s azoknak sikert eszközölni. c) Az őrsereg számárul minden község önszükségei szerint rendelkezzék. Kelt mint fentebb Stummer Lajos sk. bizottmányi jegyző BML Ideig. Biz. ír. Az 1848. március 22-i rendkívüli népközgyűlés jegy z.őköny vének melléklete. A közbátorsági bizottmány br. Werickheim Lászlót kivéve köznemesekből és gyulai polgárokból állt. A bekövetkezett változásokat látván, valamennyien aggódtak azért, hogy a megyében jelenlevő feszültség nyílt népmozgalomba csap át. Ezért hangsúlyozta a kiáltvány, hogy amíg a változásokat törvény nem szentesíti, addig minden régi törvény életben marad. Az aggodalom jogosságát jól mutatta, hogy későbbiekben az addig lezajlott legelőelkülönözések megváltoztatásáért indított népmozgalmak vezettek a legelőfoglalásokhoz, illetve a volt földesúr és felszabadult jobbágyai közti konfliktushoz a kisebb királyi haszonvételek ügyében (Gyula, bor és pálinkamérés stb.). A parasztmozgalmaktól való félelem motiválta Hajdú János és társai (békési jobbágyok) szabadonbocsájtásának kieszközlését is. Hajdú János társaival együtt az igen rossz termésű 1847-es esztendőben azt hirdette a városban, hogy az úr és a szegény, ez utóbbin nyilván a jobbágyságot értette, egyaránt járuljon hozzá a város és a haza terheinek viseléséhez. Ezért arra szólította fel a jobbágyságot, hogy a jövőben az úrbéri szolgálmányok teljesítését tagadja meg. E lázításért elfogták és a megyei törvényszék ítéletet mondottfelette és társaifelett. (Oláh I. 89-90. BML Ideigl. Biz. ir. 223/1848., 741/1848.) A nemzetőrség szevezésénél még nem jelenik meg a jelentkezők vagyoni cenzus szerinti osztályozása, így a rend fenntartására létrehozandó helyi nemzetőri alakulatokba bárki besorolható volt. 8. Pozsony, 1848. március 25. Békés megye országgyűlési követeinek jelentése az úrbérrel kapcsolatos törvényjavaslatról és miniszterek kijelöléséről XIII. Követjelentés Márc[ius] 25-ről 1848., melyben Tomcsányi József és Tormássy János országgyűlési követek előterjesztik: hogy közelebb kelt jelentősök óta változatosan és feltűnő gyorsasággal következtek a tanácskozási tárgyak egymás után, minél fogva alig is számíthatnának figyelemre, ha azoknak minden időközi egyes stádiumaikról külön kimutatást terjesztenének elő, vagy napok száma szerint 62
