Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig

értelmes, és becsületes lakostársainkban határtalan bizodalmunk van, miképp azzal bizonyítják be Isten, ember előtt: hogy megértek a szabadságra, miszerint vele soha vissza nem élnek; — mindazáltal mivel ilyen időkben, ily körülmények közt akad könnyen konkolyhintő, ki az egyes értetleneket rosszlelkűleg kihágásra ingerli — mivel más szerencsétlenebb viszonyú vidékekről is jöhet a csendességre, vagyoni és személyi bátorságra megtámadás, — sőt lehet magának a szabadságnak is ellensége: mellőzhetetlenül szükségesnek tartjuk Szombathelyi Antal első alispán elnöklete alatt, Németh Antal, b[r.] Wenckheim László táblabírákat, Stummer Lajos ügyvédet, Huszka Mihály helybeli városi jegyzőt, továbbá Bayer József, Sebestyén Mátyás, Varga János, Nyikora Dávid, Gergely Ferenc, Huszka Imre, s József, Schriffert Mátyás, és Alcser Mihály gyulai lakosokat, a nemzeti őrség mikénti felállítása iránti véleményadásra küldöttségképpen oly formán megbízni, hogy a márc[ius] 27-én tar­tandó évnegyedes közgyűlésre tervét mellőzhetlenül adja be. Addig is míg ez megtörténhetnék, a megyei és községi hatóságokon kívül mind magukban egyenkint és összvesen keressük a rend biztosítékát, mely nem lehet többé csekély; mert mi [...] könnyeivel, mint szent keresztelő vízzel a polgári testvérségre örökre és elválhatatlanul fel vagyunk avatva, — testben, fejenkint külön, de szívben és lélekben egyetemesen összeforrt, szabadságra megért magyar nép vagyunk. Rend, béke és szabadság, testvériség és igazság! Híven őrzendő jelszavaink; üdvöt, áldást, minden békés jó embernek, büntetést és átkot a rosszlelkű ámítónak, a rend és tör­vény tápodénak, mert jól tudjuk és szem előtt tartjuk, hogy a rendbontás minden bűnnek szülőanyja, — vétken pedig a jó Istennek csak bosszúja, — de áldása soha nem lehet. Tudjuk és szem előtt tartjuk: hogy minden a mienkhez hasonló helyzetben van, ki zavarosban halászva kárörömmel lesi a polgári viszályt, s az induló, de még nem biztosított szabadság helyett az önkény életölő rabláncait fűzi a rendbontó, s magához hűtlen nép törvénytapodó lábaira. Ezekre híven figyelve, nyugodt kebellel várjuk a már-már bevégződő jelen országgyűléstől nemzeti létünket megalapító reformtörvényeinket, s azok kihirde­téséig gondosan óvakodunk bántani a fennálló régi törvényeket. És mindezek után újra meg újra határtalan hazafiúi közörömünket fejezve ki [...] megye által oly lankadatlan lelkesültséggel mindig folyvást utasításul adott, s egy részben e hazában szülei édes gonddal ápolt saját gyermekiül is vallhatott reform eszmék nemzetteremtő törvényekké alakulhatnak, s elrendelve, hogy ez első népközgyűlés jegyzőkönyve egy szebb jövő édes zálogául, s házi tüzeiknél otthon maradt polgártársaink kellő felvilágosítására és teljes megnyugtatására, az úrbéri és közteherviselési törvényjavaslattal együtt, minden községnek egy-egy hiteles példány­ban rögtön kiadassák, — azon megszámlálhatatlan nagy tömegben, melyben itt először egybegyülekezve vagyunk, — Istenhez emelve fel ujjúnkat fejenként és mindnyájan, komoly, ünnepélyes esküt mondánk arra: hogy az óhajtott nemzeti szabadság kivívására, és állandósítására a rendet és békét tartván fő kelléknek, azt mind magunk fenntartjuk, mind másokkal fenntartani kitelhetőleg igyekezünk, s mai testvéri 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom