Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
azonnal szétkapkodtuk. Galliné alig győzte csinálni a megrendelt újakat. Nemsokára megalakult a nemzetőrség is Csabán. Szinovicz2 jegyző volt az első, aki puskával a vállán egy óra hosszat, mint nemzetőr járt fel s alá a városháza előtt, míg más váltotta fel. A templomokban hála isteni tiszteletet tartottak, a vérnélküli forradalom keresztülvitele örömére. Edesatyám'’ szolgált az oltár előtt, Broszman4 pedig prédikált, lelkesen, hatalmasan. Szóval itt Csabán akkor hegyen-völgyön lakodalom volt és osztatlan öröm. Az ember nem hallott mást énekelni és muzsikálni, mint Petőfi dalát „Talpra magyar!” Haáti (1971) 69-10. Haán Lajos 1848—1891 között békéscsabai evangélikus lelkész, Békéscsaba és Békés megye történetírója, a Tudományos Akadémia levelező tagja. 1 Wilim János, békéscsabai tanító, Haán Lajos apósa 2 Szinovycz Lajos, 1843-1848 között jegyző Békéscsabán ’ Haán János 1818-1855 között békéscsabai evangélikus lelkész 1 Broszmann Dániel 1839-1856 között békéscsabai evangélikus lelkész 4. Békéscsaba, 1848. március 20. Békéscsaba mezőváros „képviseleti testület”-e magáévá teszi a pesti 12 pontot Az 1848-ik évi március 20-án1 — nemzeti zászlóval — Kosúth Lajos és Battyányi Lajos2 arcképeikkel díszített teremben tartatott rendkívüli gyűlés alkalmával 405. Elnök úr magasztos hazafiúi ihlettséggel előterjeszti, miszerént a szabadsági mozgalmak, melyek közelebbi időben Párisban keletkezve, Olasz- és Németországon keresztül általános lelkesülést gerjesztének, hazánk fővárosára is azon hatással valának — hogy az ottani lakosság népgyűlést tartva a hazai ügy előhaladása s ésszerű hazai alkotmányunk újjászületése tárgyában — nemzeti kívánatukképpen 12 reformpontokat fogadott s alapított meg oly határozással, hogy azok kérelmezésként Őfelségének felterjesztessenek — különös felszólítást intézvén az egész magyar nemzethez, hogy példáját követve mindenünnen hasonló intézkedések tétessenek. És ama 12 reformpontok azok — melyek eme rendkívüli gyűlésünknek is tanácskozási tárgya leendvén, Elnök úr felhívja a képviseleti testületet, hogy amennyiben holnaputáni napon Gyulán megyei egyetemes népközgyűlés fogna tartatni, hová az események hatalmánál fogva immár városunk közönsége is meghíva van, a mindjárt felolvasandó pontok iránt végezni — s azoknak elfogadása esetére — a holnapután Gyulán tartandó gyűlésre — egy a hazai ügyhöz csatlakozásunkat kijelentendi küldöttséget elhatározni — ne késsen. Mire a kérdéses 12 reformponjok felolvastatván — s pontonként megmagyaráztatván 51
