Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
szerűbbnek találtam akként intézkedni, hogy a nép választottjai4 /:mely testület mintegy 120 értelmesebb lakosból áll:/ azonnal összehivattatván, tudósíttasson a történtekről, s világosítsa fel a népet annak célja felől. Az összehívás annak következtében meg is történt s ma 3 órakor délután mind az érintett választottak, mind pedig a fent említett két egyesületek tagjai a városházánál összejöttek. Hol megmagyaráz- tatván azon ./. alatt mellékelt petitionális okiratnak tartalma, a számos aláírásokkal ellátott s a hozzá csatlakozást érintő felszólítási okirat a közönség elébe terjesztett, s az ott jelenlévőkkel aláírattatott, s miután megmagyaráztatott volna, hogy egy az országgyűléséhez és őfelségéhez nyújtandó nemzeti kérelem, s csak törvény által nye- rendi meg az óhajtott sikert, egy 9 tagból álló küldöttség neveztetett ki, mely rögtön kocsira ülvén Pestre felmend, s az ottani eseményeknek tudományába jővén, ha azt valónak s törvényes irányt vetőnek tapasztalandja, azon aláírásokkal ellátott csatlakozási okiratot a holnap Pesten tartandó nemzeti bankettnek által nyújtandja, s kijelenti, miként a ./. alatti petitioknak törvény útjáni kieszközlését Szarvas városa is óhajtja. Elhatároztatott továbbá, hogy a legközelebbi közgyűlésnek egy folyamodvány fog benyújtatni, melybe a megyének pártfogása s az ügynek követeink általi kivívása fog kérettetni — egyszersmind tudtul adatván a népnek, hogy a törvény meghozataláig magát kiki rendessen viselje, mert a kihágókat maga az összegyűlt gyülekezet fogja fékezés végett a törvényhatóságnak általadni. — Az egész gyülekezet a legnagyobb renddel ment véghez, kivévén Simon Istvánnak némely közbekiáltásait, mikre azonban senki sem látszott ügyelni. — A 7-ik pontnál t. i. az úrbéri viszonyok tekintetében költ petitionak történt megmagyarázásánál tétettek kérdések, de az mind a gyülekezet több tagja által, mind különösen a város bírája által egyessen oda magyarázatatott, hogy ne gondolja senki, miként az által a további váltsági5 fizetés megszűnt volna, s így ajobbágyság annak minden bonificatio6 nélkül birtokábajutna, hanem minden ember oda értelmezze, miként az ország gyűlése arra kéretik, hogy az úri és jobbágyi viszonyoknak kárpótlás általi megszüntetését törvény által eszközölje. Eddig terjednek az e percigi események, miket végzett felettünk a sors, azokról Tekintetes első Alispán Urat tehetségem szerént időszakonként tudósítani el nem mulasztandom, addig is bölcs tanácsát és hivatalos rendelését elvárom. Többire becses indulatába ajánlott szokott tisztelettel vagyok Tekintetes első Alispán Úrnak Szarvason, március 18-án7 [1J848. alázatos szolgája Tessedik Károly m. k. főbíró Ui. Eloszlás előtt magam is intettem a népet rendre és csendre, mit az a megye részéről a legnagyobb Hiedelemmel és helyesléssel fogadott. 48 Tessedik m. k. főbíró
