Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Békés megye részvétele a szabadságharcban
nak-e. Endrődön sem mutatott a nép hajlandóságot a honvédségbe való belépésre. A szervezés nehézségei ellenére 1848. október 29-ig 1911 újoncot már elszállítottak a gyülekező helyre, Hódmezővásárhelyre. A toborzás folyt tovább, Békés megye még 1849. április 24-én is 27 fővel tartozott. A harmadik honvédtoborzás, melynek során az országgyűlés által megszavazott újabb 50 ezer újoncot kellett kiállítani, 1849. május 10-én indult Békés megyében, amelyre az új kontingensből 637 fő jutott, mit ugyancsak a lélekszám alapját vetettek ki az egyes községekre. A besorozó bizottmány elnökének jelentései szerint a szükséges létszám kiállítása számos akadályba ütközött; mégis 1849. június 30-ára 61 fő híján sikerült az előírt számú újoncot Elódmezővásárhelyre, a besorozó központba szállítani. Oláh György kimutatása szerint Békés megye a honvédség soraiba összesen 3326 főt adott a szabadságharc folyamán. Számításait azonban a szabadságharc után készült összeírások alapján végezte, így a tényleges szám ennél nagyobb lehetett. A megye helységei közül a legnagyobb létszámot Békés adta (405 fő), Magyargyula 358, Szarvas 354, Békéscsaba 350 honvédet küldött a harcterekre. Honvédeink nem alkottak önálló alakulatot, Bem, Damjanich, Dembinszky, Görgey, Guyon, Kiss, Kmetty, Máriássy, Nagysándor, Perczel, Vécsey parancsnoksága alá tartozó egységekbe nyertek beosztást. Voltak, akik a komáromi várban teljesítettek szolgálatot. A katonáskodás mellett a szabadságharc jelentős anyagi áldozatot is követelt a megye népétől. Többször került sor önkéntes adományok gyűjtésére. 1849 tavaszán, nyarán a tavaszi hadjárat majd a szabadságharc utolsó szakaszának harcaiban a Tisza vidékén táborozó nagyszámú katonaság ellátása csaknem felemésztette a lakosság gabona és takarmánykészletét. Ugyanakkor sokhelyütt katonai alakulatok is állomásoztak, eltartásuk ugyancsak a lakosságra hárult. Igaerejét pedig a katonai alakulatok, hadiszerek szállítása vette igénybe, a katonai parancsnokok visszaélései folytán sokszor súlyos károkat szenvedve. Gyulán, Békésen hadikórház működött, amelynek felszerelése és a sebesültek ellátása élelemmel stb. a lakosság kötelessége volt. A kórház által lefoglalt iskolákban pedig addig szüneteltették a tanítást. A katonaság mellett nagyszámú délvidéki menekült és szerb, horvát hadifogoly is tartózkodott a megyében. A megyei főorvos 1849. május 18-án kelt jelentése szerint a megyében 11 helység fogadott be foglyokat, összesen 2342 főt, akik közül időközben a rossz táplálkozás, a járványok miatt elhaltak 811-en, betegek voltak 186- an, az összes létszámuk a jelentés időpontjában 1531 fő volt. A lakosság élelmezte őket, amiért szerény díjazást fizetett az állam. Július 28-án, amikor már egyre kisebb területre zsugorodott össze a magyar csapatok által ellenőrzött országrész, több mint 3000 hadifogoly zsúfolódott össze Békés megyében. 42
