Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
A népképviseleti országgyűlési választások 1848 nyarán
A választások végső eredményeként azonban — a küzdelmek ellenére — a négy városban és a két megyei választókerületben mégis a kisnemesi, értelmiségi politikusok jutottak mandátumhoz. Az új országgyűlés követeinek már nem adhattak küldőik hivatalosan ún. követi utasításokat. Ennek ellenére, mint magánemberek elfogadhattak ilyeneket, nyilvánvalóan akkor, ha egyetértettek a leírtakkal. Orosháza, Szarvas, Gyula esetében megmaradtak ezek a követi utasítások, javaslataik, követeléseik jól mutatják az embereket foglalkoztató kérdéseket. A választópolgárok követelései mindazokra a törvényekre vonatkoznak, amelyek megalkotását az újonnan összeülő népképviseleti országgyűléstől várták. Követelték a felsőtábla eltörlését (Gyula, Szarvas), az alsótábla képviselőinek vagyoni cenzus nélküli választását, illetve a volt zsellérek részére is a választójog megadását (Gyula, Orosháza). Az orosháziak a követek visszahívhatóságát is törvénybe kívánták iktatni. A címek, rangok eltörlését, a jog és a törvény előtti tökéletes egyenlőség kimondását Gyula és Szarvas szorgalmazta. A regálék városi, községi kezelésbe vétele, a halászat, vadászat szabadságának kimondása mindhárom utasításban szerepelt, hasonlóképpen a szőlődézsma eltörlésének követelése is. Gyula az úrbéri viszonyok felszámolását szorgalmazta követe útján, a legelőelkülönzés megoldatlan kérdéseiben mindhárom település országgyűlési döntést várt. Gyulán és Orosházán a zsellérek számára a megélhetésükhöz szükséges föld juttatását vetették fel az utasításokba. Gyula és Szarvas az új katonaállítás ügyében is intézkedést várt az országgyűléstől. A gyulai utasítás a külföldön állomásozó 60 ezer főnyi magyar katonaság felét javasolta hazahívni, a katonaságot pedig sorshúzás alapján kívánta kiállítani, úgy, hogy a kiváltságosok ne mentesüljenek alóla, míg a sorshúzásból kimaradtakból és a sorkatonasághoz be nem osztott idősebb korosztályokból pedig a nemzetőrséget állíthassák ki. Gyula a kötelező katonai szolgálat gondolatát is felvetette: minden fiatalt három évi katonai szolgálatra kellene kötelezni. Gyula, Szarvas a népnevelés ügyében változást kívánt, az előbbi város utasítása államilag fizetett tanítók alkalmazását tartotta célszerűnek. A tisztviselők és a katonaság részére eddig adott ingyenes előfogatok megszüntetését Gyula és Szarvas egyaránt előírja. Gyula azt is utasításba adta követének, hogy ne egyezzen bele az ausztriai állam- adósságok Bécs által Magyarországra terhelni kívánt részének átvállalásába. Min- hárorn utasítás az örökléssel kapcsolatos törvények módosítását kívánta. Gyula új büntető törvénykönyv megalkotását és az esküdtbíráskodás bevezetését, az addigi megyei közigazgatás megszüntetését és fizetéses, felelős tisztviselők alkalmazását várta az országgyűléstől. Szarvas a pesti Lánchíd és a vasutak állami kezelésbe vételét látta szükségesnek. Az utasításokban megfogalmazottakkal a küldők az áprilisi törvények által nem szabályozott kérdések, a polgári nemzetállam megteremtéséhez szükséges feltételek törvénybe iktatását kívánták elérni. Jórészük azonban a szabadságharc idején nem került a törvényhozás elé (kivétel a szőlődézsma eltörlése) és csak a kiegyezés után lett törvénnyé. 33
