Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei

amiért meghurcolták. Budapesten halt meg, de a Szentháromság temetőben, édesapja mellé temették el Gyulán. (A sír ismeretlen.)

Zöldy (Grüninger) János honvédszázados (1825—1892) jogász végzettségű, bíróságnál dolgozott, majd uradalmi ügyész lett, végül az Alsó Fehérkörösi Ármentesítő Társulat elnöke volt. A békési lovas szabadcsapatban harcolt a szabadságharc idején. A Szentháromság temetőben temették el, sírja eltűnt.

Gyula, Szent József (Németvárosi) temető

Erkel Vitályos Lőrinc 1848/49—es elszállásolási biztos (1815—1868). Esztergályos mester, később Gyula város gátbiztosa. (Erkel Ferenc öccse.) A sírja eltűnt, ismeretlen.

Nuszbek József építész (1815—1866). Elfogadta az 1848—as eszméket, csatlakozott a szabadságharchoz. Németgyula nemzetőrparancsnoka. 1848. júniusában Németgyula városkapitányává választották, mely tisztet a forradalom leveréséig viselte. A forradalom bukása után felségsértéssel vádolták, de bizonyítékok hiányában felmentették. 1857—ben a két város (Magyar- és Németgyula) egyesítését előkészítő bizottság tagja. Építészeti alkotásai ma is állnak városunban. Lelkiismeretes, szerény ember volt. Családi síremléke ma is áll a temetőben.

Wieland Károly huszárhadnagy (1822-1899). Édesapja Ó-Kígyóson a Wenck- heim uradalom főpénztárnoka. A szabadságharc kitörésekor még diák, de 1848 decemberében önkénteskéntjelentkezett a 16. Károlyi huszárezredbe, ahol a harcok során elérte a hadnagyi rangot. A feldunai hadtestben is szolgált, és Görgey tábornok parancsoksága alatt is. Gyulán, a várnál tette le a fegyverét. A fegyverletétel után gyalogos honvédnek sorozták be, ahonnan 1851—ben szabadult. 1890—ben a békés megyei honvéd segélyegylet tagja, és városi képviselő. Élete végén az Alsó Fehérkörösi Armentesítő Társulat pénztárosa volt. Később a fia vezette az Aranykereszt Gyógyszertárat Gyulán. Sírja ismeretlen.

Gyula, Református ó—temető

id. Oláh György (1825 Gyula — 1897. VII. 10. Gyula). A református ó— temetőben nyugszik, sírja elveszett. Gyula város bírója és tanácsosa. 1848/49—es honvéd.

Tormássy Lajos (1784—1867) 1848/49-es sorozó orvos, vármegyei főorvos, kórházigazgató. 1812—ben került városunkba. Az 1831—es kolerajárvány idején Magyargyula járványorvosa. A himlőoltás bevezetése a nevéhez fűződik. 1849—ben a kórház igazgató főorvosa. Részt vett a nemzetőrök sorozásában, és ezért igazolnia kellett magát. Pfiffner Paulina honvéd hadnagynőt sebesülésétől haláláig ápolta a kórházban. Sírja a temetőrendezés során elveszett.

251