Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
D. Nagy András, Hankó József: Az 1848–49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei
fogság után 1850-ben Nagyváradon felmentették. Kiszabadulása után Battonyára került, ott halt meg, és temették el a római katolikus temetőben. Báránd Diósy (Nuszbek) Ferenc 1848/49-es kapitány. (Gyula, 1806—Báránd, 1866.) Nuszbek József építész bátyja volt. Uradalmi számvevő tiszt volt Bárándon, ott van eltemetve. Békés, Római katolikus temető Szombathelyi Antal alispán. (Körösladány, 1803—Békés, 1862.) Körösladány- ban uradalmi ügyészként kezdte, majd Gyulán esküdt, táblabíró, főjegyző és végül alispán. Az 1848/49-es forradalom idején alispán. A nemzetőrökkel 1848. VII. 12- én ő is táborba szállt és részt vett a délvidéki harcokban. Kossuth Lajos jó barátja és kormánybiztosa Gyulán. Kossuth 1841.1. 9-i esküvőjén házassági tanúja volt. Tiszta jellemű, nagy szónoki képességű, igazi hazafi volt. A Függetlenségi Nyilatkozatot 1849. április 29-én a megyeház előtti téren ő hirdette ki, ezért Haynau felségsértés vádjával letartóztatta; előbb halálra, majd 5 év várfogságra ítélték, amelyet Bécsújhelyen töltött le. Vagyonát elkobozták, így a család nehéz körülmények között élt. Szabadulása után Békésre vonult vissza családjával és ott halt meg elhagyatottan. 5 gyermeke volt. Lelkiismeretes helytállása ma is példamutató számunkra. Fia Kálmán (1830. II. 8.—?) önkéntes kapitány, később honvédezredes. Sírját nem találtuk meg. Wieland János 1848/49-es honvédfőhadnagy. (Újkígyós, 1828-Békés ?) Aradon szolgált és Békésen gazdálkodott. Sírja ismeretlen. Békéscsaba, Ligeti római katolikus temető Beliczey család sírboltja. Ma is áll az emlékoszlopuk Beliczey József táblabíró (1783—1859) vármegyei főszámvevő, a vármegye főpénztárnoka. A szabadságharc idején a vármegye központi bizottmánya majd a városi védbizottmány tagja. A forradalom megsegítésére maga és a két fia nevében 1000—1000 Ft államkölcsönt jegyzett. Beliczeyjulianna férje Karassiay István főszolgabíró majd alispán (1867-1871). A forradalom idején a megyei választmány tagja; 1848-ban bíróként is működött. Beliczey István (1827—1902) nemzetőr hadnagy, majd a lovas szabadcsapat kapitánya, Gyula képviselője (1865-1869), majd megyei főispán és a gazdasági egylet elnöke. Beliczey Rudolf (1829—1907) 19 évesen honvédnek állt, és végigkűzdötte a szabadságharcot. Századosi rangja volt. Megsebesült a lippai csatában, egy közlegény mentette meg az életét. Később a gerendási birtokán gazdálkodott. Bátyja után egy 244
