Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
A forradalom és szabadságharc Békés megyében. A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig
A forradalom és szabadságharc Békés megyében A márciusi eseményektől az áprilisi törvények kihirdetéséig Az 1848 tavaszi európai forradalmak hírei az egész országban, így megyénkben is ismertek voltak. A március 15-én, Pesten lezajlott vér nélküli forradalom eseményeinek híre — a korabeli sajtó és a levéltári források alapján tudjuk — a megyében először Szarvas mezővárosban vált ismertté. Március 17-ről 18-ára virradó éjjel a Pest—Arad közti postakocsi utasai és a kocsi személyzete hozta meg a hírt és a Tizenkét pont példányait. A postaállomás Szarvason a Bárány vendéglő udvarán volt. A befutó postakocsit a vendéglő előtt és a könyező utcákban várakozó tömeg fogadta, kitódultak a Bárány vendégei is. „A kocsiból elsőnek Nemes János ugrott ki, mellén nemzeti színű kokárdával, kezében magasan lobogtatva a Tizenkét pontot”, a Pesten kivívott sajtószabadság első termékét. O hozta Szarvasra a nagy eseményről az első híradást, nem csoda, ha az örömittasok ölelései és csókjai árasztották el „rücskös arcát” — írja Nádor Jenő, kortárs szemtanúk véleményére alapozva. Szarvas vezetői még ezen az éjszakán fáklyás felvonuláson ismertették az eseményeket és csendre, rendre intették a népet. A kaszinó tagsága volt itt is az események mozgató ereje. Március 18-án össze akarták hívni a tagságot. Tessedik Károlyjárási főszolgabíró csak nagy nehezen tudta lebeszélni a kaszinó vezetőit, hogy az események hírét a templom előtt a népnek is kihirdessék. Végül, mivel a város bírája és két jegyzője azt jelentették, hogy a nép már értesülvén az eseményekről, félremagyarázza a történteket, beleegyezett, hogy a nép választottak összehívják a városháza elé délután 3 órára. A városháza boltívei alatt összegyűlt népgyűlés kimondta a pesti forradalomhoz való csatlakozást. Az ezt igazoló memorandumot a jelenlevőkkel aláíratták és Mojsissovics Sámuel főbíró vezetésével küldöttséget jelöltek ki azzal, hogy tagjai Pestre utazva adják át a város állásfoglalását a forradalom vezetőinek. Március 18-án el is indultak Pestre, és a középponti Választmány előtt másnap megjelenvén a petitió átnyújtása után szóban is elmondták jövetelük célját. Szarvas város ezzel Cegléd után az országban másodikként csatlakozott a pesti forradalomhoz. A küldöttség visszatérve útjáról, március 22-én írásban számolt be küldetése teljesítéséről. Érdemes megjegyeznünk, hogy a lelkesedés mellett nem kevés bizonytalanság is volt a küldőkben, hiszen a Pestre felutazó küldöttség azt az utasítást kapta, hogy csak akkor csatlakozzon a 12 pontban foglalt követelésekhez, „ha azt valónak s törvényes irányt vetőnek tapasztalandja”. Gyulán — Békés megye akkori székhelyén — feltételezésünk szerint március 19-én 23
