Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A felszabadult jobbágyok és a volt földesurak ellentétei, parasztmozgalmak 1848 tavaszán és őszén
hatalommal ellenem kikelt, úgy, hogy attól kellett tartani, hogy tettleges erőszakoskodásra is vetemednek, s különösen G. Tótjános engemet méltatlan szemrehányásokkal és oly kitételekkel illetett, hogy micsoda orcával viselem a bíróságot, midőn már több ízbe hazautasíttattam. Én a bíróságról ezennel lemondok, és kijelentem, hogy többé a bíróságot semmi esetre viselni nem fogom, annál is inkább, mivel a minisztériumhoz fent volt népküldöttek is azon vádat adták fel a minisztérium elébe, mintha az elöljárók némelyike, azok között a folyamodást aláíró egyik küldött eskütt, G. Tót Mihálynak előadása szerint én is meg volnék az Uraságok által vesztegetve, s amiatt nem lehetne a szeghalmi sérelmekre nézve boldogulni. Sőt, Almási Sándorné és Máté Lajosné előadások szerént azon szin alatt, mintha még én megleszek, az új fölosztás meg nem történnék, kivégeztetésem iránt összeesküvés is volna ellenem. Engemet ugyan, kit egész életem folytán2 az idő megedzett, sem fenyegetések, sem méltatlan szemrehányások polgári kötelességem teljesítésétől vissza nem ijesztettek, de rosszul esik és fáj, midőn irántam gyanakodnak, e némely lakosok azzal hitetik a népet, hogy én vagyok az útj okban s a földosztás és egyebek iránti kívánságaik én miattam nem teljesedhetnek, s legfőbb ok a bíróságról lemondásra nézve az, hogy nem kívánom, hogy a nép tovább is azon balvéleményben legyen, hogy én miattam, mint bíró miatt kívánatai nem teljesülhetnek s annál fogva tovább is nyugtalankodjék. Annál fogva kérem a Tekintetes] Urakat, miszerint, hogy a közdolgok folyama meg ne akadjon, méltóztassanak a bírói szék betöltése iránt intézkedni, számadásomnak átvétele mellett engemet megszámoltatni, és mivel bélyegző reám nézve az, mintha én a közjót — mint ellenem állíttatik — azért akadályoztatnám, mivel az uraságok által meg vagyok vesztegetve, szoros vizsgálatot kérek ez iránt végrehajtani, hogy miképp vagyok megvesztegetve, azok, akik azt állítják, szőri itassanak arra, hogy azon állításukat bizonyítsák be. Alázatos tisztelettel maradván, Szeghalmon augusztus] 20—án [1]848. a Tekintetes Uraknak alázatos szolgája id. Hajdú István mk. Kívül [a levél külső részén]: Tekintetes Kis János és Sipos Sándor Urakhoz. Tekfintetes] Békés megye békési járásbeli fősz[olga]bírájához és Esküttjéhez, a bíróságról lemondása id. Hajdú Istvánnak. BMLAIisp. ir. 790/1848. Közölve: írások Szeghalom múltjából 69—71. A bíró és a község népének ellentéte az áprilisi legelőfoglalási kísérlet és a földesúrral kötött legelőelkülönözési szerződés megváltoztatására irányuló népmozgalom miatt éleződött ki. Lemondásának indokai jól mutatják, hogyan próbált a formailag a törvényesség alapján álló községi bíró gátat vetni, a falu gazdagparaszti rétegét képviselve, a zsellérség követeléseinek. A lemondó levelet Hajdú István a Szeghalmon lakó megyei esküdtnek, Sipos Sándornak adta át, aki a Békésen székelőfőszolgabírónak továbbította még ugyanazon a napon. KisJános főszolgabíró alább közölt jelentése a megye alispánjához további adalékokkal szolgál a Szeghalmon kialakult helyzetről. 1 balmagyarázat: félreértés, félremagyarázás 2 folyamán 131
