Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A felszabadult jobbágyok és a volt földesurak ellentétei, parasztmozgalmak 1848 tavaszán és őszén
Végezetre még azt is előadják az elöljárók, hogy minékünk azért sem lehet a legelőt különösen kiszakasztani, mert úgy, ha valamely marhákat a legelőre akarnánk kihajtani az azon okból lehetetlen volna, mivel úgy a pásztornak egész nap kellene azokat öszveszerkésztetni. Ezen előadás értelme szerént minékünk soha sem lehetne a törvényesen adatott legelőt használni,hanem csak engedjük által azt egészen a földdel bíró lakosoknak mi pedig szolgáljuk a 18 gyalog napokat anélkül, hogy az Uraságnak valamely jótéteményében részesüljünk. Egyébiránt ezen ellenvetés figyelemre sem méltó, ne gondoljon azzal az elöljáróság, akárhogy hasznájuk mi azt, csak vágattasson ki, a többi a mi gondunk. Ezen előadottakból méltóztatik már a Tekintetes Nemes Vármegye által látni, hogy ámbár még az 1833-ik évben kiadatott ugyan minékünk az uraság által a törvényszabta mennyiségbeli legelő, de nem különöztetett el a földes gazdékétól, mely miatt mi azt nem használhatván tetemesen károsodtunk, s naponként károsodunk, egyszersmind ezen előadásunkból az is kiviláglik, hogy ámbár annak kivá- gatásáért több ízben folyamodtunk, először ugyan az elöljárósághoz, annakutána pedig a T[ekin]t[e]t[es] Uriszékhez, de minden folyamodásunk s kérésünk sikertelen lévén, semmi vigasztaló választ nem nyert, egyedül azon okból, mivel annak teljesedésének az elöljáróság teljes erejével ellene állott, a mi tetemesen érezhető károsodásunkra, hogy tehát valahára igaz keresetünk kívánt célt érhessen, alázatosan esedezünk a Tekintetes Nemes Vármegye kegyes színe előtt, hogy ezen fájdalmas esetünket s évenkénti károsíttatásunkat kegyes szívére vévén, méltóztassék erántunk oly kegyességgel viseltetni, s oly hathatós rendeléseket tetetni, melynek következésében, s minket illető tuajdonunkhoz hozzájuthassunk, nem kérünk mi semmi minket nem illető, sem nagyobb számbeli birtokokat, csak éppen azt, és annyit, ami és amennyi még [l]833-k évben - de annak bírásából mind ekkoráig ki voltunk zárva — az Uraság által számunkra kiadatott. Mely alázatos esedezésünk megújítása után legmélyebb tisztelettel vagyunk Gyomán, Martius 23-kán [1J848. A Tekintetes Nemes Vármegyének alázatos szolgái: a gyomai házzal bíró zsellérek közönségesen BMLIdeigl. Biz. ir. 262/1848. A beadvány mellékelete az 1847-ben készített kimutatás a legelő különválasztását kérő zsellérek neveivel. A földesúr és a község lakóinak ellentéte a legelőelkülözés körül a módosabb telkes gazdák és zsellérek konfliktusával járt együtt. A beadvány a kor nyelvezetével színesen bemutatja, hogy a telkes jobbágyoknak és az őket képviselő elöljáróknak miért nem volt érdeke a zsellérek legelőterületének elkülönítése. A zsellérek a legelő megosztása után szabadabban tudtak volna 110
