Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - A népképviseleti országgyűlési választások 1848 nyarán
ha a nép választ valakit, az nem úgy megy fel, mint pap, hanem mint polgár és hazafi. És ha azt mondják nagy bölcsen némelyek, hogy nem menjen olyan, ki törvény- hozásra nem készült, úgy talán minden embert ki kell zárni az országgyűlésről, mert míg azt meg nem próbálja, addig csakugyan nem jártas abban. Azt is látszik feltenni az ellenvető, hogy más embernek nincs is esze, csak a prókátornak, vagy megyei tisztnek. Sajnos volna, ha ily szűk értelmet tulajdonitnánk az 1848-ik bölcs törvénynek. Annak bizony esze ágában sem volt, hogy az emberek egyik vagy másik osztályát a törvényhozásból kizárja, sőt inkább minden bölcs ország azon igyekszik, hogy mindenféle ember legyen ott, hogy minden képviselve legyen, hogy ne adja magát olyan kérdés elő az országgyűlésen, melyet, nem volna, ki meg ne fejtene. — Ezért tehát, ha egyenlőség és szabadság van, vagy annak kellene lenni, ne válogassatok oly nagyon a különféle hivatalokban, hanem embert és hazafit keressetek, kinek esze van jó törvényt hozni, és nemes vagyjó szíve az egész ország s az elnyomott köznép javára munkálni. Kenézi Lajos c) Fővárosi és vidéki hírek Gyuláról azt a hírt hozták, hogy újból választanak követet, és pedig Stummer Lajost, ki igen jó szónok, azonfelül a baloldalnak egyik legszilárdabb tagja lesz. Óhajtjuk is egész lelkűnkből e szerencsés kijelentést a gyulaiaknak, mert fájdalom, a képviselők nagy része a törvényhozó nevet nem igen érdemli meg. Munkások Újsága 1848. július 9. 15. sz., július 16. 16:sz. 249—250., október 10. 4. sz. 20. 1848. június 26-án történt a cikkekben említett gyulai követválasztás. A megye és a város vezető értelmiségét tömörítő Gyulai Kör Stummer Lajos ügyvédet kívánta képviselőjének. „A nép ugyan szerette Stummer Lajost, azonban nem volt megelégedve a jelöléssel, mert őt az „urak akarták” - írta róla Oláh György. (Oláh I. 489.) Ellenjelöltekül Bessenyei Károlyt és Kenézi Lajos református segédlelkészt állították. Kenézi a szavazás előtt lemondott, így Bessenyei Károly nyerte el a mandátumot. Bessenyeiről keveset tudtak a forrásaink, Oláh György szegény, beteges, törődött emberként jellemzi. Rövid idő után lemondott követi megbízásáról és újabb választást írtak ki. Táncsics októberben újra Stummer jelöléséről ad hírt, Oláh György Kenézi Lajos nevét is említi a kandidátusok között. A végleges képviselő azonban Huszka Mihály, Gyula város főjegyzője lett. A Botrány Gyulán című cikk névtelen szerzője is feltehetően Kenézi Lajos, a gyulai református egyház segédlelkésze. Kenézi a reformkor haladó szellemű vidéki értelmiségének tipikus alakja. A hajdúböszörményi református lelkész fiaként a debreceni kollégiumban végzett teológiai és jogi tanulmányai után előbb Füzesgyarmaton, majd 1848-tól Gyulán lelkészkedik. Széles látókörű, olvasott ember, írásait a Pesti Divatlap és az Életképek közölte, 106
