Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

110. 1694. november 6. A vatikáni bécsi tudósító a magyarországi hadieseményekről, Gyula török őrségének megsegítéséről Mint a tegnapi hírekből értesültünk,

1 úgy tűnik, a törököknek szándékukban áll, hogy mielőtt téli szállásukra elvonulnak, előtte Titel ellen támadást vezessenek.

2 A város és az erőd, mivel Belgrád közelében van, és a megszállt területeik határán valóságos veszélyt rejt mindig magában, s jól el van látva helyőrséggel, lőszerrel, munícióval, könnyen veszélybe sodorhatja a környékén manőverező csapatait. Az említett ezredek,

3 melyek a Maros folyónál Arad közelében táboroznak, észlelték a török csapatok mozgását, s a konvoj előrenyomulási iránya és a velük vitt nagy mennyiségű élelemrakomány, biztosan mutatja, hogy Gyula török várba és palánkvárba igyekeznek. Igen jelentős akció ez, amely felér egy jól tervezett hadmozdulattal, ugyanis folyó hó elsején már mindez megfigyelhető volt. Múlt hó 12-én már tízezernyi emberből szerveztek különítményt, amely elszakadó műveletet végzett a török főseregtől, Belgrádtól északra, kíséretével együtt átkelt a Dunán, a sikeres és gyors átkelés után e csapatok Temesvárra nyomultak előre, a kémeink jelentése szerint az egész akció arra irányul, hogy a teljesen körülzárt Gyulát és megszigorított blokádot, az innen indított támadással szétverjék, s e török várat megsegítsék. Antonio ezredes rácaival újból megtámadott néhány török hajót a Duna folyón, 80 törököt lekaszabolt és néhány foglyot ejtett, saját veszteségük: mindössze két magyar hajdú és egy rác hajdú s néhány ló. A halott törökök között voltak Thököly hajdúi is. A vezér Passaroviznál hajtott közben végre akciót kevés eredménnyel. A nagyvezír úgy döntött, hogy csapataival visszavonul és Mindenszentek ünnepe után elhagyja Belgrádot, Magyarország térségében tartózkodó csapatainak a parancsnokságát a szerászkierre [főparancsnok] bízta. A török várakat és erősségeket a szokásosnál jobban látta el helyőrséggel. Veteráni tábornok elhagyta utolsó táborát, ami Erdély határán volt, hogy Bécsbe utazzék. Ekkor értesítették, hogy a tatár csapatok elkülönülve a török hadseregtől egyenesen Budziach

4 felé vonultak vissza. A rossz idő miatt nem kívánnak semmilyen hadjáratban résztvenni, hanem azt tervezték, hogy Erdélyben töltik téli szállásukat. Veteráni bécsi útját - amely 197