Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között

1692. január 31-én kelt az a haditudósítás, amely szerint a hadszíntéren - az egyébként fegyelmet tartó Franz Karl Auersperg tábornok - felégetett egy Gyula térségében lévő falut, az élelmet és a szénát a nélkülöző hadseregnek adta. A törökök így semmilyen élelemhez sem juthatnak. Ugyanekkor itt zajlott le az a legfeltűnőbb akciója is, amely sajtóvisszhangot is kiváltott. Egykorú müncheni újság ezen hadszíntér eseményeiről tudósítva beszámolt arról, hogy a tábornok által felégetett falu magyar lakosságát „...Debrecen vidékére voltak kénytelenek átmenteni... "

26 Ez a telepítési akció később több mint egy tucat falura terjedt ki, miután sikertelenek voltak a Gyula visszafoglalására szervezett vállalkozások. A felégetett föld taktikájának alkalmazása kétélű fegyver volt, s mögötte azért felfedezhető az átütő erő hiánya, a blokádok szervezésének gyengesége, és a tehetetlenség azzal a természeti környezettel szemben, ami Gyulát és környékét rendkívüli módon erőssé és védhetővé tette. A vár szinte megközelíthetetlen volt a számtalan természetes és mesterséges folyó, mocsár, kimélyített vizesárok stb. miatt. A császári hadvezetés a telepítéssel nem érte el a kívánt eredményt. 1693 januárjában egy bécsi tudósítás szerint a Maros és a Körösök vidékéről tömegesen menekü Inek családokaz éhség elől. Ennek okát a tudósító abban látta, hogy a törökök, de elsősorban a tatárok a portyák során minden élelmet és takarmányt elvesznek a lakosságtól és Temesvárra szállítanak. Nem hallgatja el a híradás azt sem, hogy a rendszeressé váló összecsapás során pusztulnak a falvak. A háború elhúzódása a mindjobban pusztulásnak indult falvak sorsát nehezítette tovább. Némi összehasonlításra is vállalkozott az újságíró; a következő sorokat olvashatjuk a bécsi különleges tudósításában: „... A gyulai, jenői őrség részére folyó élelemszállításokat az ellenség a még épen maradt falvakból akarja pótolni. A háború megkezdése előtt a terület még gazdag volt, és jól el voltak látva mindennel...". Különösen a Maroson folyó szállítások hasznából részesülhettek a térség városai, árutermelő falvai.

27 A császári hadsereg, amely a blokádokat fenntartotta, sokszor kényszerítő eszközöket alkalmazott a térségben élő magyar lakossággal szemben. Minden érdekét a hadicéloknak rendeltek alá. A hadsereg épségének megőrzése, kondíciójának megtartása a császári fő hadi hivatalok alapdoktrínája volt, s rendkívül erősödött. Ennek a célnak vetettek mindent alá a Körösök és a Maros vidékén operáló magasabb parancsnokok, akik az elvet mindenek felett valló katonai iskolákban szerezték ismereteiket. Ludwig von Baaden számtalan jelentésében, levelezésében, a császárnak írt kemény, karakterisztikus elemzésében még arra figyelmeztetett, hogy a 26 Mercurii Relation München... 1692. február 9. 27 Extract-Schreiben. Bécs. 1693. január 24. 18