Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

ismeretséggel, tudással ellátott katona, aki nemcsak a hajók teherbíró képességével és használhatóságával, hanem a hajóknak egy folyóközi harcászatával is tisztában van. Őfelsége tájékozódjon maga is Fleury képességeiről és győződjön meg személyének tulajdonságairól, mielőtt az én hűséges és Császáromhoz mindig engedelmes véleményemet meghallgatná. Mindenképpen szükséges, hogy egy megfelelő hadiflotta időben rendelkezésünkre álljon, ha komoly sikert akarunk hadjárataink során elérni. Kelt a Várad melletti haditáborban 1691. december 15-én. Felséged leghűségesebb és a legalázatosabb őrgrófja Louis Baaden mp. (Hiteles másolat.) Karlsruhe. GLA Kreissachen 46/37271691/92. Az eredeti a bécsi hadilevéltárban található, 1839-ben a GLA megrendelésére készített hitelesített másolat. A jelentésnek több érdekes melléklete van. Az első egy intézkedési terv Ludwig Baaden őrgróftól. A fontosabb adatai ennek a dokumentumnak a következők: A nagyváradi blokádot német, magyar és rác katonaság alkotja. Az Olaszi védőpalánkban Molnár ezredes vezetésével magyar hajdúk táboroznak, illetve végzik az ostrom feladatait. Ugyancsak az ezredes parancsnoksága alá rendelték a szentjóbi magyar hajdúkat. Összlétszámuk 1200 fő. A szentjóbi és a Semsey-féle magyar huszárokat Pagochi (Bagosy) alkapitány vezeti. Somlyón, Szatmárban, Debrecenben német ezredeket helyeztek el, mellettük is vannak magyar huszárok Jurky Pál ezredes vezetésével. A másik dokumentum egy terjedelmes kihallgatási jegyzőkönyv, amelyet Hussein, a nagyváradi török őrség egy tagja, a lőszerekre felvigyázó altiszt tett. Ezek szerint az őrség 3000 fő, de a fele fertőzött, illetve sebesült. A védművek súlyosan sérültek és a várban szinte nincsen ép ház. A háromemeletes épületek összerogytak, a boltozatos házak beszakadtak. A katonaság a bástyák védelmében kiásott gödrökben tartózkodik. Az élelmiszer kevés. Búzából, rizsből és kétszersültből alig akad valami. Kukoricából (török búza) van elég, és ez a készlet a polgári lakosság tulajdonában van. A két fegyvertárban rengeteg lőszerük van. 80 kisebb és nagyobb ágyúval rendelkeznek. 4 mozsaruk van, amelyek közül egy sérült. Az élelmiszer fogyásától rettegnek és attól, hogy Gyula térségéből hiába várják a felmentő sereget. Azon kérdésre, hogy mit tudnak a várbeliek a török felmentő seregről, tévesen azt válaszolta, hogy „...a török hadsereg Gyula környékén tartózkodik, s a felmentés innen reális eshetőség." 150 magyar fogoly van a várban, akik katonák, főleg hajdúk, és 25 német katona. Az időközben kiküldött hírvivők közül soha senki nem tért vissza. Egyetlen egy török katonának sikerült eddig bejutnia a várba, Belényes megszállása után a császáriak elől menekült. Két debreceni foglyuk is van, akit túszként őriznek. Ezt követi a török tisztek és altisztek névsora, akik elestek az eddigi ostrom alatt. Végül felsorolás következik 12 fajta, különböző méretű és kaliberű császári lövegeknek, amelyeket 1657-ben készítettek. Az utóbbit Christof Börner tüzértiszt írta le. 116