Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - II. Békés vármegye leírása (Forráskritikai észrevételek)

peremvidéken jelentős szellemi teljesítményt mutattak fel. Bél Mátyás kiemelkedett közülük tudásával, szervező képességével, amellyel a szétszórt szellemi tőkéket akkumulálta és egy nagy vállalkozásban összegezte. 1749-ben bekövetkezett halála után nem akadt, aki a helyébe lépett, és a Notitia művét folytatta, befejezte volna. Ilyen merész, emberfeletti munkát kívánó és messzire tekintő vállalkozásra a hazai körülmények az előző századokban sem ösztönöztek. Érvényesek maradtak és biztatást adhatnak azonban Bél Mátyás szavai: "Nekünk elég, hogy próbát tettünk; célhoz érni mások próbáljanak".

45 II. Békés vármegye leírása (Forráskritikai észrevételek) Bél Mátyás örökre befejezetlenül maradt Notitiájának megyénkre vonatkozó részét három változatban ismerjük.

46 Mindhármat a XVIII. században készítették, s szerzőik - Bél kivételével - ismeretlenek előttünk. Az első két változat a Bél által kezdeményezett és irányított országleírás munkálataihoz közvetlenül kapcsolódik. Közülük az időben is elsőnek nem ismerjük alkotóját. Ezt a változatot tekintjük az alapszövegnek,

47 ugyanis ezen első kézirat alapján dolgozott Bél. Saját kezű betoldásai, kiegészítései, helyenként a szerkezet módosítása, fejezetekre osztása és címkézése azt mutatja, hogy alaposan átnézte és bővítette az alapszöveget.

48 Az így kialakult kézirat tartalma, de külső alakja is arra utal, hogy nem tisztázata a nagy mű Békés megyéről szóló részének, hanem lényegében befejezett 45 Uo. 203. 46 Az általunk használt XVIII. században készült kéziratokon kívül ismerünk még két változatot, amelyek az OSZK-ban találhatók. Az egyiket Gyurkovics-féle átírásnak is tekinthetnénk, de nem 6 a másolója az iratnak. Több helyütt azonban saját észrevételeivel megtoldotta az anyagot. A lapokat bekötéskor összekeverték. E változatot nem tartottuk szükségesnek bevonni a feldolgozás menetébe, mert a bejegyzésből kiderül, hogy a másolás alapjául az az 54 lapos példány szolgált, amelyet mi munkapéldánynak neveztünk, s amelyet - mint a kéziraton olvasható - az "esztergomi Primatiális Könyvtárban őriznek XD 14-es jelzet" alatt. A másolatot 1844. április elején készítették. (OSZK, Fol. Lat. 3628, 20. Descriptio Comitatus Békesiensis per Mathiam Belium adonata.) A másik változat szintén az OSZK-ban, Fol.Lat. 297. ff. 68-76. jelzet alatt található és a "História Comitatus Békesiensis" címet viseli. Ez azonban a Bél által használt és általunk alapszövegként említett kézirat kivonatos másolata. Kosáry bibliográfiája szerint ez a Gyurikovicsféle másolat. Az bizonyos, hogy a kézírás nem az övé. Az említett kéziratok tehát későbbi, többletinformációt nem nyújtó változatok, és ezért felhasználásuktól eltekintettünk. 47 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I.p. Bél Mátyás: História Comitatus Békesiensis. 16 pp. Ezt a változatot (is) ismerte Horváth István "titoknok", aki az 1811/12. évi országgyűlés idején átnézte az iratot. Megállapította, hogy nem Bél kézírása a szöveg, és tartalomjegyzéket készített az anyaghoz. 48 A Notitia Békés vármegyéről szóló fejezetének ez az első kész változata, amelyet elküldött a Kancelláriának. Mivel a lapok közé üres oldalakat kötöttek, Bél könnyen átírhatta, bővíthette az alapszöveget. 55