Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - II. Békés vármegye leírása (Forráskritikai észrevételek)
munkapéldánya, 49 amelyen keresztül be is pillanthatunk Bél alkotóműhelyébe, s némi ismereteket szerezhetünk a mű írásának folyamatáról. Végül a harmadik kézirat a munkapéldányról a XVIII. század második felében készült tisztázat. 50 A két utóbbi munka eltérései jelentéktelenek, hiszen formai téren csak egyes szóvégződések olvasatában, tartalmi szempontból pedig csak néhány helyen, így például az 1729-ben véget ért országgyűlés halászati és vadászati tilalmára 51 történő hivatkozásban térnek el egymástól. A tisztázat bővíti még ezenkívül a munkapéldányban leírtakat a gyulai vár török ostromáról szóló fejezetrészben, mert esetenként folytatja Bél Mátyás Schesaeustól származó idézeteit, illetve új részeket iktat be Szikszai Fabricius Balázs munkájából. 52 Arról, hogy Szikszai az általa írt Oratioban Gyula ostromáról is beszámol, a helytörténeti kutatás mindezideig nem tudott. A történeti források elemzése megköveteli rutinszerű, de alapvető kérdések megválaszolását. Ezek a munka megtervezésére, az alapmunka szerzőjére, az anonimnak tekinthető szerző és Bél Mátyás közötti kapcsolat műveik alapján történő tisztázására vonatkozhatnak. A megyeleírások elkészítésének technikáját, az anyaggyűjtés módját az utóbbi időkben megjelent kiadványokból elég jól ismerjük. 53 Az alkalmazott munkamódszer, a gyakorlati munka megtervezése lényegében tisztázott. Különös figyelmet érdemel az, hogy a megyék leírását régi források, főleg oklevelek s más dokumentumok alapján szerkesztették. Az összeírásokra való alapozás különösen a településeket felsoroló, speciális részekben szembetűnő. E szempontból árulkodó, hogy több megye leírását (legalábbis az alapszöveget), pl. Csanádét, Zarándét, Aradét, még a vármegye helyreállítása előtt elkészítették. Ezen kéziratok összeállításában nyilvánvalóan nem vállalhatott szerepet a megyei tisztikar. Békés vármegye esetében nem találtunk egyetlen olyan forrást sem, amely a Bél által vezetett "munkaközösség" bármely tagjának vagy a Kancellária illetékes képviselőjének a nemesi vármegyével fennálló kapcsolatára utalna. 54 Az érintkezés források alapján kimutatható teljes hiánya annál is inkább feltűnő, mert a század első harmada hasonlóan nagyszabású munkájának, Mikoviny Sámuel térképezésének segítésére utasító kancelláriai 49 OSZK Fol. Lat. 277. ff. 1-22. Comitatus Békesiensis. Szelestei N. László 1984-ben megjelent bibliográfiája szerint ez a kézirat jobbára csak szinopszis. Állítása nem állja meg a helyét, hiszen az alapszöveget bővítéseivel megkétszerező Bél Mátyás munkapéldányáról van szó, amely lényegileg megegyezik a róla készült XVIII. századi másolattal. Lásd az 50. jegyzetet! 50 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I. o. BélMátyás: Comitatus Békesiensis. 54 pp. Horváth István ismerte e másolatot is és megállapította: ez a Bél halála utáni másolat, a "munka egész". A víz nem ártott neki. Az átírásról lásd Zombori: Lm. 142-144. 51 Corpus Juris Hungarici, 1657-1740. 675-679. 52 Christianus Schesaeus: Opera que supersunt omnia. Editit Fabricius Csonka. Bp. 1979. Szikszai Fabricius Balázs: Oratio de vita et obitu... Gabrieli Pereni, Wittenberg, 1568. 53 Ismereteinket elsősorban Zombori munkájából bővíthetjük. 54 A XVIII. század megyei, nemesi közgyűlési anyagának átnézésével csak a Compendium Hungáriáé geographicum negyedik kiadása előtti revízióra történő kancelláriai felszólítást és a közgyűlés erre adott válaszát sikerült föllelni. BML, IV.A.l.b. 23/1782.; Haan: Regesták... BMRTÉXI. 146-147. 56
