Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
Jegyzetek a megyeleíráshoz
december 21-én tért vissza Gyulára. A helyes időpont: december 31. A magyarok január 12-én vonultak be. Porthen ezredes január 15-i,abécsi haditanácsnak írott jelentésében részletes leltárt adott a várban maradt hadfelszerelésről. 95 A karlócai békét 1699. január 16-án kötötték meg. 96 A megye levéltárát 1732-ben helyezték ott el. 97 1735. április 27-én a parasztok Szentandráson fegyvert fogtak. Kurucoknak nevezték magukat és Rákóczira esküdtek. A gyulai várat a szentandrási Sebestyén János vezérlete alatt május 3-5 között többször sikertelenül ostromolták meg. 98 Gyula fejlődése a XIV. században indult meg. Az ostrom előtti évtizedekben az Alföld legjelentősebb mezővárosai közé tartozott. 99 1570-ben Szikszai Fabricius Balázs egy másik halotti beszédével együtt jelent meg Orationes duae funebres címmel. Előtte már önállóan kiadták: Oratio de vita et obitu Gabrielis Perenii... Wittenberg, 1568. • 100 A románokat kihagyta az alapszöveg írója. 101 A Marothiak nevéhez fűződik a ferencesrendi templom és kolostor felépítése. 1452-ben említik először. 102 Lásd a 17. jegyzetet! 103 A város 1723-tól rendelkezett ismét vásártartási joggal. Pálnapja: január 25., Exaudi vasárnapja: a mindenkori pünkösd előtti vasárnap, Boldogságos Szűz Mária születése napja: szeptember 8. 104 A honfoglalást követően a Fehér-Körös mentén két királyi várbirtok alakult, Zaránd, majd Békés, amelyek valószínűleg első ispánjaik nevét viselik. 105 Legalábbis ősi királyi birtok, az e területen kialakított királyi vármegye ispáni székhelye volt. Mivel királyi birtok volt, az uralkodói látogatás nem elképzelhetetlen, de emléke nem maradt. A XV. században Békés a gyulai uradalom három mezővárosának egyike, de az uradalom központja, Gyula, jelentőségében már túlszárnyalta akkor. 106 Békés 1730-ban kapta meg ismét a vásártartás jogát. 107 A korabeli Békés vármegyében három uradalom volt: a gyulai, a kétegyházi és a szentandrási. 108 1718-ban telepedtek a szlovákok Csabára. A gyakori elvándorlás általában jellemző a korabeli Békés vármegyére. A csabai kastélyt 1529-ben említették először. Minden valószínűség szerint Abránfy Péter építtette. 109GerIa. Az 1685-ben elpusztult település lakói 1711-ben jöttek vissza. 1715-ben mintegy 90 lélek lakta. 1731-ben néptelenedett el, pusztásodott. Lakói Gyulára és Békésre költöztek. Kora középkori monostorának romjai a régi Fehér-Körös jobb partján 1870-ig álltak fenn. Lásd még a 144. jegyzetet! 110 Az 1721-es dátum helytelen. Berény újbóli betelepülése 1723-ban kezdődött meg. 111 Nemeskereki 1722-ben népesül be ismét, majd 1731-ben végérvényesen pusztásodik. Lakói Endrődre költöztek át. 112 Dóczy Gergely 1493-ban szerezte meg Gyomát. Az 1561-es összeírás szerint a Dóczyak birtokolták itt a legtöbb jobbágytelket. Ugyanebben az összeírásban szerepel a további, néhány telket birtoklók között a Bene és a Székely család neve. 113 A Lajosok és Székelyek neve több más birtokos között az 1561-es és 1564-es összeírásokban szerepel. A törökök Gyula elfoglalása után Szarvason palánkvárat építettek (facölöpök közé hányt földsáncokkal kerített erősséget). Ezt a keresztények 1595-ben elfoglalták és szétrombolták. 1646 után a törökök ismét felépítették, majd 1685-ben végleg romhalmazzá vált. 114 Öcsöd. Bélék állítását illetően lásd a tanulmány 73. és 78. oldalát! 115 Nem egy, hanem három mérföld (egy posta vagy német mérföld = 7,6 km) a két település távolsága. Nincs megemlítve a Nadányi család neve, pedig a XTU. század közepétől 1720-ig folyamatosan birtokolták a települést. 38
