Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
milyen adatok szerepelnek a könyvben. A természeti feltételek bemutatásánál Schwartner cáfolja azt az elterjedt véleményt, hogy a magyarországi éghajlat különleges és egészségtelen, és emiatt pusztulnak el a német telepesek az országban. Ezzel szemben viruló német telepeket sorol fel, említi a gyorsan növekvő Békés megyei kolóniákat is, amelyekből már újabb telepes csoportok rajzottak ki. Az evangélikus vallású Schwartner a megye két evangélikus lakosságú településéről, Tessedik Szarvasáról és Orosházáról hoz népességstatisztikai adatokat. Az ország terményeiről, az egyes gazdasági ágakról írva említi, hogy többek között Békés megye is nevezetes juhtenyésztéséről és gyapjúkereskedelméről, Gyula pusztái pedig a marhatenyésztésről. Végül még a méhkaptárok számát tekintve szerepel az elsők között a megye. A gabonát az ország déli részén vermekben tárolják, Békés megyében egyetlen csűr sem található -jegyzi meg Bélhez és Markoviczhoz hasonlóan. Minőségét nézve a Békés megyei búza - egy II. József által végeztetett osztályozás szerint - a Miskolc környéki után következik a Csongrád megyében, az egykori Bánátban és Bácskában termővel együtt, majd ezek után a szerémségi. Ehhez azonban hozzáfűzi, hogy Mosón, Nyitra, Pest, Heves, Bihar és Szatmár megyék talán joggal lehetnének elégedetlenek e besorolással. A XVIII. század második felében az államhatalom működése, eszközei is változtak, fejlődésének felvilágosult abszolutista szakaszába lépve jelentékenyen megnőtt az állam információigénye. Nemcsak egyes államismereti munkák készítését pártolta, hanem egyes politikai lépések, társadalmi reformok végbevitelének elősegítése, a döntések előkészítése érdekében vagy katonai célok miatt maga is a legkülönbözőbb statisztikai felméréseket, adatgyűjtéseket (az összeírások ekkor már népesedési és népmozgalmi statisztikákká bővültek) 156 , térképezéseket kezdeményezte. Például Békés megyéről és egyes településeiről is számos új adatot tárt fel az úrbérrendezés bevezetését megelőző adatgyűjtés (az ún. úrbéri kérdőpontok 1769/70-ből) vagy a II. József kori katonai felvétel és országleírás, 157 illetve a történeti demográfia és a társadalomtörténet szempontjából az 1777. évi lélekösszeírás, valamint az 1784/87. évi népszámlálás (amely a vármegye és települései lakosságának társadalmi megoszlásáról is képet ad) és más specialis, összeírások sora. A vármegyét most már igen pontosan bemutató térképek közül kiemelkednek rendkívüli részletességükkel (1:28000 méretarányban készültek) és információbőségükkel az első rendszeres katonai felvétel (1782-1785) térképszelvényei. 158 Paulovics András uradalmi földmérő 1788-ban készített igen szép és részletes térképet a Harruckern uradalomról, talán a katonai felvétel alkalmával szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket is hasznosítva. 159 A századforduló utáni már hozzáférhető, publikált munkák közül Görög Demeter atlaszát, amelynek Békés, Csanád és Csongrád vármegyéket ábrázoló lapjait Vertics József megyei földmérő készítette 156 Kovacsics: i.m. 9. 157 Kiadta Eperjessy Kálmán: Békés megye az első katonai felvétel (1782-1785) országleírásaiban -Körös Népe. IV. k. Békéscsaba, 1963.7-27. Megemlítjük itt még az ország helységeiről készült összeírást, amelyet szintén kiadtak már: Lexicon locorum populosorum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp. 1920. 158 OL S 77. A katonai felvétel térképszelvényei a megye területéről fotómásolatban megvannak a BML-ben. 159BMLBMT. 48. 92
