Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

latin nyelv alapjait is tanultak. 1772-ben a megye 20 helységében működő 26 népiskola (13 református, 6 evangélikus, 5 katolikus és 2 görögkeleti) közül húszban tanítottak többkevesebb latint, földrajz tanítását pedig csak a füzesgyarmati, vésztői és békési református iskolákban jegyezték fel.

136 Nem hinnénk, hogy Petiket a Markovicz-féle leírással való versengés ösztönözte volna megyeföldrajza elkészítésére,

137 inkább a felvilágosult abszolutista állam tanügyi reformtörekvéseit sejtjük a háttérben. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis ugyanis előtérbe állította a hasznos, az állampolgároknak szükséges ismeretek tanítását. Ennek megfelelően a kisgimnázium (a gimnázium alsó tagozata, a három osztályos ún. grammatikai iskola) első és második évében a földrajztanítás legelső feladata volt elsajátíttatni a tanulókkal a haza földrajzát. A tanulók a tanár segítségével - áll az utasításban gondolatban vármegyéről vármegyére járják be az országot, s e "képzeletbeli utazás magának az iskolának székhelyén" kezdődjék; "innen elindulva pedig tüzetesen végig kell vizsgálni az egész megyét". A megyékben vegyék sorra az egyes járásokat, elsorolva mindegyikben a fontosabb helységeket, várakat, kastélyokat, egyházi intézményeket és a nagyobb földbirtokokat. Kiváltképp fel kell deríteni a vármegye sajátosságait a természeti kincsek és a természet három világa (ásvány-, növény- és állatvilág) szempontjából.

138 Mint azt megyeföldrajza is mutatja, Petik a tehetségesebb tanítványok, illetve azok számára, akiknek módjukban állt továbbtanulniuk, nemcsak a latint tanította, hanem egyéb, az alsóbb gimnáziumi osztályokban előírt tárgyak oktatását is bevezette az ún. "deák oskolában" (vagyis a második osztályban), amelyből - büszkén jelenti ki - "egy tanítónak előre készítő fundamentum tanítása után más nagyobb iskolákban folytatva tanulmányaikat, sokan jutottak papi méltóságra, vagy világi tisztségekre".

139 Megyeföldrajza tartalma és felépítése a Ratio hatásáról árulkodik, bár az új norma szerinti tanítás hivatalos bevezetésére Gyulán csak 1783-ban került sor.

140 Több évtizedes helyi tapasztalatai birtokában írta meg a vármegye "földleírását", amely egyetlen fennmaradt művének számít.

141 A kérdés-felelet formájában megírt geográfia a megye területének bemutatását a békési járáson kezdi, ezen belül előre veszi a megyének nevet adó Békés mezővárost és csak ezután következik az iskola székhelye, "a legnevezetesebb Fő Város az egész Vármegyében", Gyula, amelyet ennélfogva a legrészletesebben mutat be. Ismerteti az egyes helységek fekvését, lakosait (nemzetiségüket, vallásukat, esetenként nyelvükről, 136 Összeírás a megyei népiskolákról. BML IV. A. l.b. 40/1772. 137 Szeghalmi Gyula: Petik Ambrus és az első megyei földrajz - Nemzeti Kultúra, Gyula, 1911. 11. sz. 322-24.12. sz. 356-58.1912.1. sz. 2-5. Szeghalmi néhány adatát és nagyvonalú feltételezését fenntartással kell fogadni! 138 Ratio Educationis. Ford. Mészáros István Bp. 1981. 98-100. 139 Lm. 24. A "deák oskola" voltaképpen a latinul tanuló osztályt jelentette a kétosztályos gyulai mezővárosi iskolában. 140 Scherer: i.m. 330. 141 Az Ungrisch.es Magazin 1782. évi II. kötetében ugyanis nem található meg Gyula város leírása Petik tollából, amelyről Karácsonyi (i.m. 404.) és nyomában Scherer is említést tesz. A megadott helyen a "Der Ungrischer Atlas" című írás 2. része van, amely a gyulai vár és a város német szerzők Magyarországot ismertető munkáiban, illetve Schwandtner forráskiadványában szereplő látképeit is felsorolja. 87