Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
Általános rész - I. Természetrajzi szakasz. Békés vázmegye fekvése és kedvező viszonyai
avái" védelmére készült árkokba vezetett vizével mossa, majd Békés mezővárosnak veszi útját, átfolyik rajta, elkerülve Nemes-Kereki és Tartsa 11 községeket, érinti Gyoma, Szarvas, Szent-András 5 falukat, és elkerüli Ötsödöt 6 . 2. A Fekete- (magyarul is ez a neve) Körös Zaránd megyéből jövet Doboztól szintén Békésnek tart, ahol a Fehér-Körössel egyesül. 3. Végül a Sebes-Körös, amelyet magyarul Szebes-Körösnek neveznek, Bihar vidékéről érkezve a mi megyénkbe, Viztő 7 irányába fut, s átfolyva Szeghalmon, Békésen túl, Tartsa mögött egyesül a másik két Körössel. Hatalmas víztömeggé növekedve hömpölyögnek át Csongrád'* megyén, közös mederben, és a Csongráddal szemközti parton a Tiszába ömlenek. III.§ Az ég és a föld termé- A vidék fekvéséből következtethetünk az ég és a föld szete természetére. A széljárta táj ugyanis nem egykönnyen viseli el a levegő mostoha voltát. Előfordul errefelé akkora hőség - hevesebb, mint másutt -, hogy olykor, kivált kánikulában, mindent fölperzsel és a takarmányt meg a gabonát még aratás előtt felemészti; olyan évek is előfordulnak, hogy az évi hőmérséklet nem éri el a szokásosat. Pedig ha az egymást követő évek időjárása egyenletesen alakulna, sehol sem lenne egészségesebb, termékenyebb föld ennél. A vidék kellemetlen jelenségei között emlegetik a nyaranta jelentkezőszúnyogsokaságot, ami időnként akkora, hogy emberre és baromra nézve egyaránt ártalmas. De mivel ez a rovarfaj másutt is uralkodik, nincs miért vádolnunk a mi vidékünket. Állattartás Egyébként a vidék bővelkedik takarmányban. Tapasztalhatod, hogy itt a barmok tartására fordítják a legnagyobb gondot a legvagyonosabbak és a legszegényebbek egyaránt, lehetőségeiktől függően. Annyi bizonyos, hogy errefelé, az óriási mezőkön több baromcsordát vehetsz számba, mint falut, s a barmok rendszerint nagyra nőnek, kövérre híznak az állandó legelői táplálékon. Akadnak azonban olyan helyek, amelyekföldje afféle ártalmas füveket terem, amiket a lakosok komócsinnak, illetve szőrfűnek neveznek. Előfordulnak olyan, kivált mocsaras réteket kedvelőfűfajták, amelyek rendkívül mérgező voltuk folytán ártalmasak a barmokra nézve. Nemritkán megesik errefelé, hogy dögvész támad az állatokra, s évek során át alig pótolható pusztítást végez. Egyébként itt semmivel sem elmaradottabb az állattartás, sem mennyiségi, sem formai tekintetben, mint a debreceniek földjén. 8 A lóállomány kisebb ugyan, de nem rosszabb minőségű. Az itt nevelt lovak ugyanis erősek, gyorsak, s elsősorban a magyar lovat ismerik ilyennek. A juh nehezebben gyarapszik a vizenyős helyek és rétek miatt. De előfordulnak bizonyos " Heves 6
