Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

középső Magyarországba szánt részeket lehetőség szerint ide vagy az új Magyarországhoz sorolta, az új Magyarország három könyve következik: egy történeti könyv (a magyar történet a kereszténység felvételétől a Habsburg királyok koráig), egy földrajzi (az ország fekvése, határai, felosztása és a vármegyék leírása), végül egy "fizikai" könyv (az ország természeti adottságai, sajátosságai, természeti képződményei és kincsei). A függelék tartalmazná a magyarok öltözetéről, a magyarországi népekről és szokásaikról szóló értekezéseket. Ebben a tervezetben már csak később megvalósítandó kiegészítésként jön számba egy az ország közjogi berendezkedését, társadalmi-politikai viszonyait bemutató, valamint egy diplomatikai és genealógiai könyv. A Prodromus díszpéldányát Bél személyesen nyújthatta át III. Károlynak. Az udvar támogatása legalizálta az evangélikus tudós vállalkozását, védelmet jelentett esetleges újabb támadásokkal szemben. Kibővült azok köre is, akiktől Bél segítséget, adatokat kaphatott. A vármegyék leírásához mellékletként térképeket ígért a Prodromusban. Egy kiváló szakember, az Udvari Kamara mérnöke, Mikoviny Sámuel kapott megbízatást arra, hogy az egyes vármegyék térképeit elkészítse.

32 Az uralkodó évi 400 forint segélyt is felajánlott Bélnek, aki ezt a segélyt azonban csak egy alkalommal kapta kézhez, a továbbiakban nem folyósította részére az Udvari Kamara. III. Károly a Helytartótanács útján meghagyta a vármegyéknek, hogy amennyiben Bél hozzájuk fordul, készségesen szolgáltassanak neki adatokat. Ez a felhívás kevés eredménnyel járt, sőt az állami támogatásnak alapjában negatív következményei is voltak. A Notitia megyeleírásainak ugyanis kinyomtatásuk előtt a hivatalok útvesztőjén kellett keresztülvergődniük. Bél köteles volt elküldeni az egyes megyeleírásokat az illető vármegyékhez, ahol külön e célból kinevezett bizottságok feladata volt, hogy átnézzék és szükség esetén javítsák azokat. A vármegyék eljárása igen változatos képet mutat: néhányban valóban készségesen áttekintették és hozzáfűzött megjegyzéseikkel visszaküldték a kéziratot a Helytartótanácsnak, máshol félretették, halogatták a munkát, érdemi segítség helyett akadékoskodtak, kifogásokat támasztottak. Esetenként a Helytartótanácsnál szintén belenéztek a kéziratokba és további javításokat követeltek Béltől. 1727 szeptemberében közölte az uralkodó Béllel, hogy a Kancelláriának is be kell nyújtania a leírásokat,

33 ahol két udvari tanácsost bíztak meg a kéziratok átnézésével. Ez a bürokratikus ellenőrzés mindenekelőtt többszörös és több szempontú cenzúrázást jelentett, a tudományos igazságot szolgáló korrekciókat csak másodsorban. A megyeleírásokban ennek következtében a legóvatosabb megfogalmazásban is alig-alig érinthette Bél általában a vallást illetőkérdéseket, különösen a vallásfelekezetek közti viszonyokat,

34 de ugyanilyen kényes kérdés volt a Rákóczi-szabadságharc vagy más Bécs elleni felkelések eseményeinek említése. A megyei nemesség leginkább a helyi birtokviszonyok bemutatása ellen emelt kifogásokat, azt pedig történelmi munkához nem tartották méltónak, hogy a nép szokásaival, életmódjával foglalkozzék.

35 Hogy Bél milyen kompromisszumokra kényszerült, azt jól mutatják az új Magyarország fizikai részéhez a magyarországi mezőgazdaságról írt nagyszerű munka, vagy a függelékül szánt kéziratok, 32 Mikovinyről legújabban: A "Hungária nova" megrajzolója. Bp. 1987. (Fordította és a tanulmányokat írta: Deák Antal András.) 33 Rathlef: i.m. 34 A lakosság vallási megoszlásáról nem is közölhetett adatokat. 35 A többszöri átnézés, elbírálás folyamatáról főleg Haan (i.m. 40-48.) és Wellmann ír (i.m. 20-21). 51