Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

Jegyzetek a megyeleíráshoz

156 Lásd a 124. jegyzetet! Harruckern tévesen van birtokosként feltüntetve. 157 Veresegyház. 1561-ben Bánrévi Péter és Susalics Horvát István özvegye szerepelnek az összeírásban. 158 Porkoláb Péteré volt, de rajta kívül még többen osztoztak Félhalmon az 1560-as években. 159 Tölgy. Az 156l-es összeírásban Dóczy Miklós özvegyéé. 160 Királyság. A XVIII. században már Csongrád és nem Békés vármegye része. Ugyanakkor a Harruckern uradalom tartozéka. A XVI. században mások mellett a Szent János apácái (johanniták) is birtokosok voltak itt. 161 Endrőd. 1731-ig puszta, azután a nemeskerekiek települtek oda. A XVIII. sz. végi másolat Endrium néven már a települések között tünteti föl. Küseri Péter neve helyesen Rárósy Péter. 162 Póhalom 163 A XV-XVI. században a Majsay családé volt. 164 Körösszentmiklós. A XVI. századi birtokos neve helyesen Bereczkfy Szakács András. A XVII. század folyamán beleolvadt Szentandrásba. így a XVIII. század első évtizedeiben Száraz Györgyé. 165 Bánrév utca vagy Bánréve (Bánrév puszta). Az előbbi Körösszentmiklós egy része volt, amely a XVII. században Szentmiklóssal együtt Szentandrásba olvadt. Ez esetben a megyeleírás keletkezésének időszakában Száraz György a birtokosa. Bánréve pedig Szentandrástól 10 kmre fekszik. Nem tartozott Békés vármegyéhez, de a XVIII. század első felében a megye, XVI. századi összeírásokra hivatkozva, jogot formált rá. Megszerezte, majd a XIX. század közepén véglegesen elvesztette (ezután a Szolnok megyei Mezőtúr határába olvadt be). 166 Tévedés, hogy Horváth Jánosé lett volna a XVI. században. Helyesen: Haranghy Gáspáré. De nem az ő nevét kell elsősorban megemlíteni, hanem Zalay Albertét (aki Simán is birtokos volt). Valószínűleg Sima és Simasziget nevének keverése miatt, tévesen került ide a Szőkék neve (lásd a 130. jegyzetet!). 167 Minden bizonnyal Körösladányról van szó, amelyet már a Harruckern uradalom településeinél 9. sorszámmal feltüntettek Bélék. Az ehhez kapcsolódó 115. jegyzetben hiányoltuk aNadányiak, mint XVI. századi birtokosok megemlítését. Itt fel vannak tüntetve. 168 Pázmány 169 Balkány 170 Bucsa. A XIV. századtól a Nadányiaké, így a XVI. században is. Az 1560-as évek elején egy részét Bánrévi Péter bírta zálogként, majd 1564-ben az a rész is visszakerült a Nadányiakhoz. 171 Csejt. A XVI. század második felében Veres György csak egyike volt a számos birtokosnak. 172 Dancshaza. A XVI. században még Békés vármegyéhez tartozott, a XVIII. században már Bihar vármegyéhez. Tévedés Bél Mátyásnak Borsod megyére vonatkozó bejegyzése. Az viszont tény, hogy az 1710-es évek második felében Békés és Bihar vármegyék között lezajló határ- és területi viták során Dancshaza adu volt a Békés vármegyei tisztikar számára. Ugyanis Bihar vármegye 1713-ban, majd 1716-ban tiltakozott az ellen, hogy Szeghalom, Füzesgyarmat, Pázmány, Nagyés Kis-Harang Békés vármegyéhez tartoznak. Azt azonban a bihariak nem tudták bizonyítani, hogy Füzesgyarmat és Szeghalom a török uralom előtt hozzájuk tartozott volna. A Békés vármegyei tisztikar pedig az 1562. évi összeírásból kiderítette, hogy hajdan Dancsház Békés megyei település volt. így aztán olyan utasítással küldték el követüket 1717-ben, hogyha Bihar vármegye nagyon sürgetné Füzesgyarmat és Szeghalom visszaadását, akkor ők Dancsházát követelik vissza. 173 Cséfány. A XVffl-XD(. században Heves vármegyéhez tartozott. 1877-ben csatolták vissza ismét Békés vármegyéhez. 174 Lásd a Löwenburg uradalmat tárgyaló rész 3. pontját, valamint a 122. jegyzetet! Nevének ismételt feltüntetése következetlenség eredménye. 175 Csatár 41