Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

Speciális rész - I. szakasz. Békés vármegye várai és mezővárosai - Gyula vára

I. Gyula vára I.§ Gyula vára mind mesterséges, mind természeti vonatkozásban annyira erős volt, hogy tökéletesen kiállhatta volna az ostromokat, ha védőiből nem hiányzott volna a vitézség.

54 Építtetőjéről közelebbit nem tudunk. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy Gyula, a magyarok vezére vetette meg alapját, és róla kapta nevét is; ez könnyen hihető is, hiszen bizonyos, hogy az ország felosztásakor Erdély Gyulának jutott,*** s akkor alapította Gyulafehérvárt, a maga nevéről nevezve el.

56 A vár fekvését így jellemezte Bizarus:**

b57 "Ez a hely úgymond - Pannónia Erdély felőli határán fekszik, a Sarkadi-tó fölött;

58 tökéletesen védelmezve veszik körbe árkai, amelyeket többfelől odavezetett víz tölt meg." "Nagy kiterjedésű sík mezők övezik a várat, körös-körül pedig erek és mocsarak teszik nehezen megközelíthetővé, kivált, ha az ég is gyenge esővel öntözi meg az amúgy is nedves mezőket. Roppant palánk, kettős fal és mélységes árok tette a város szomszédságában fekvő várat még erősebbé."*

59 Védelmi szempontból előnyös fekvése, mindenekelőtt a várat körülfolyó Körös vízzel teli medre megnehezítette az ostromot. Miután a török elfoglalta Temesvárt,

60 szükségessé vált a várnak a korábbinál fokozottabb megerősítése, hogy ellenséges támadásoknak keményen ellenállhasson.

61 Szulejmán ezért, ennek az akadálynak a leküzdésére készen, utolsó magyarországi hadjáratára vállalkozott,

62 és elhatározta, hogy Petráfnak, udvari emberének, unokaöccsének a vezérletével ostromolja meg Gyulát.

63 Gyula erős volta Eredete bizonytalan Fekvése természettől előnyös Szulejmán elhatározza megvívását Ez a szándék azonban nem maradt titokban János Zsigmond

64 előtt sem, minthogy Szulejmán, illetve főemberei tudtára adták még a hadjárat megindítása előtt; hajlandó lemondani Gyula megvívásáról, ha az átáll János Zsigmond pártjára. Ennélfogva az utóbbi azon fáradozott, hogy Kerecsényi Lászlót,

65 a vár parancsnokát rávegye: adja át neki a várat. Tudniillik hivatalosan hozzáküldött követei révén józan megfontolásra inti, illetve kéri Kerecsényit: Bizonyosnál is bizonyosabb, hogy Szulejmán nem megvetendő számú hadat rendelt Gyula várának megvívására; őazonban rávette, hogy ettől a szándékától elálljon, mivel ez az ő területe, abban az esetben, ha Kerecsényi az ő hűségére és hatalmába átadja a várat; Szándékát hírül veszi János Zsigmond A vár átadása ügyében Kerecsényihez küldött követsége és érvei *' Bonfini. XIX. könyv, I. decas, 134. oldaltól.

55 *

b De bello Pannonico Schesaeus: De bello Pannonico Solymanni. II. könyv 15