Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

működött,

178 akiről tudjuk, hogy összeállította a gyulai katolikus egyház krónikáját.

179 Az 1823. évi püspöki látogatást megelőzően a helyi katolikus lelkészek összeszedték Gyula, Csaba, Békés, Endrőd és Szentandrás katolikus hitközségeinek történeti adatait.'

80 Ágoston ekkor már Szentandráson volt plébános és még ugyanabban az évben publikálta e helység statisztikai leírását, valamint a nagyváradi püspöki egyházmegye rövid ismertetését.

181 Lehet, hogy az említett egyháztörténeti adatgyűjtésnek szerepe volt abban, hogy belekezdett a megyebeli helységek leírásába (érdeklődését mindenesetre már 1822-ben jelezte Hellebranth munkájáról írott kritikája), azonban cikkei tartalmukat és tudományos színvonalukat tekintve össze sem hasonlíthatók az ismert egyházi krónikás feljegyzésekkel. Adatokban gazdag és egységes szempontok szerint összeállított statisztikai leírásait elismeréssel fogadta Thaisz András, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője: "Több Ülyeneket is kérünk, mert semmi feleslegvalóval nem terheltetik az Olvasó, s mégis minden szükséges meg vagyon benne." Remélte, hogy a tudós szerző, akinek "igen szép módja vagyon a Statistikai leírásokban", a megye többi városainak és helységeinek földrajzi-statisztikai leírását is elkészíti.

182 Valóban sajnálhatjuk, hogy Skolka vállalkozásához hasonlóan Ágoston biztató cikksorozata is elakadt. írásain látszik tájékozottsága a statisztikai szakirodalomban, hatott rá például Magda Pál 1819-ben megjelent munkája,

183 amely az ország többi vármegyéinek sorában Békést Tessedik, Korabinszky, Skolka, valamint összeírások adatai segítségével ismertette néhány rövid lapon. (A kiváló statisztikus egyébként 1834-39 között a szarvasi gimnáziumban tanított.) Ágostont követően a Tudományos Gyűjteményben a gyulai református lelkész, Ecsedy Gábor közölt Gyula városáról hosszabb 178 Az 1787-ben Nagykárolyban született Ágoston a győri akadémián tanulta a bölcseletet, a pesti egyetemen a teológiát. Egy évig tanított és csillagász segéd volt a gyulafehérvári csillagvizsgáló intézetben, de szembaja miatt ezekkel felhagyott. Zilahon, majd egy év múlva Gyulán vállalt káplánságot. Gyulai működése (1812-16) után 1816—32-ig volt Szentandráson lelkész, majd gyengélkedése miatt nyugalomba vonult, s Pesten lakott. 1863.jún. 28-án hunyt el Veszprémben. (Vö. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. k. Bp. 1891. 85-86.) 179 Kosa László említi, főleg a korabeli református és katolikus szerzőkről sok információt közlő utószavában Ecsedy Gábor és Komáromy Miklós műveinek új kiadásához: Gyula város története és korabeli állapotának leírása, 1832, 1834. Bcs. 1982. 97. (Bibliotheca Békésiensis 24.) 180 Karácsonyi: i.m. 405. 181 A Nagy-Váradi deák szertatású Püspöki Megyének rövid esmértetése - Tudományos Gyűjtemény. 1823. VÜJ. k. 87-91. De 1822-ben már ugyanott kritikát írt Hellebranth könyvéről. 182 Öcsöd és Csaba leírásához fűzte az idézett megjegyzéseket. 183 Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg ujabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 463-468.Már alakosság vallás szerinti megoszlásáról is közöl számadatokat, utalva a Tudományos Gyűjteményben közölt kissé eltérő adatokra. Kiemeli az ország nyugati megyéihez képest még mindig alacsony népsűrűséget, a települések és a nemesség kis számát. (Mindössze 1500 fő nemes a megye 120.000 fős lakosságából.) Magda munkásságáról: Elek László: A magyar statisztikai földrajz klasszikusa: Magda Pál. (in: Művelődés, irodalom Békés megyében I. k. Bcs. 1985. 91-102.) 98