Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

emlékezni. Hogy miért nem adok ki modern és hazai anyagot, arról nem akarok most bővebben írni, csupán azt említem meg, hogy az orosz sorozatot

2 sógorom, Dr. Haiman Hugó

3 állította össze és fordította is, két részletben. Az első hat kötet háború előtti, a második hat kötet újabb orosz írókat ismertet, s összeválogatásuknál abból indultunk ki, hogy a közönség most főként és csak a regény iránt érdeklődik, de egy ilyen kisebb terjedelmű dologból összeállított sorozat inkább alkalmas arra, hogy az orosz lélek keresztmetszetét adja. A sorozat befejezésekor régi összeköttetésünk alapján Dr. Leffler Béla

4 ajánlotta, hogy egy északi sorozatot adjunk ki, amelynek tervével - más formában együtt hosszú éveken át foglalkoztunk. Az északi sorozat hat svéd

5

, hat dán

6 és az idén megjelenő hat norvég

7 kötetből áll. Most vetette fel Dr. Csekey István

8 a gondolatot, hogy aztán észt és finn írókból adjunk ki hat-hat kötetet, mert így aztán az egész északi irodalomról teljes képet tudnánk adni. Ez utóbbi tervvel foglalkozunk is, de hogy meg tudjuk-e jövőre valósítani, az még kérdés, mert a viszonyok nagyon súlyosak, és a közönség nem nagyon érdeklődik kiadványaink iránt. Ami maguknak a könyveknek összeállítását illeti, itt nem tisztán irodalmi szempontokat vettünk irányadónak. Igyekeztünk mindig mennél szélesebb területét megmutatni az illető irodalomnak, de amellett az illető népek életének, viszonyainak, gondolat- és érzésvilágának keresztmetszetét is akartuk adni. Tehát nemcsak régebbi és újabb írókat válogattunk össze, hanem tekintettel voltunk arra is, hogy a városi és a falusi életet, az alsóbb és a felsőbb társadalmi rétegeket egyformán megmutassuk. Azt hisszük, hogy a kép, amelyet egy-egy ilyen sorozat nyújt, elég érdekes, teljes és tanulságos ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését komoly tanulsággal jutalmazza. (Koncessziót csupán egy kötetnél tettünk ebben a tekintetben, Vilmos svéd kir. herceg könyvénél, amely nem svéd tárgyú, de viszont a szerzőnek a magyar ügy iránti jóindulata Leffler professzor úr szemében olyan fontos dolognak látszott, hogy ebbe készséggel beleegyeztem.) Kérem, ha ideje és alkalma van a könyvekkel foglalkozni, legyen szíves néhány sorban megemlékezni róluk - talán megérdemlik. Szíves fáradozását előre is hálásan köszönöm és maradtam őszinte, szíves üdvözlettel régi híve [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, i f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 32-33. 1 Kollár Kálmán (1898-?) régi könyvkereskedő családból származott, a könyves szakma több ágában próbálkozott. Budapesten könyvkereskedő (1924-29), szakmai szervezetek tisztségviselője, majd Amszterdamban könyvkiadó (1935-től). 2 Az orosz novellaírás remekei. 1926-1928, Kner. 12 köt. (Lévayné-Haiman, 1982,

1. 1. 383-1. 394.) 3 Dr. Haiman Hugó (1881-1932) - székesfővárosi kereskedelmi iskolai tanár, a nyomda számára több munkát fordított. Kner Ilona férje, Kner Imréhez bensőséges kapcsolat fűzte. Haiman György és Haiman Ferenc édesapja. 4 Leffler Béla (1887-1936) - író, műfordító, művészeti író. A magyar irodalmat népszerűsítette a Skandináv-félszigeten. Kner északi sorozatából a svéd és a norvég elbeszélők szerkesztője volt. 5 A svéd irodalom remekei. 1930, Kner. 6 köt. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 1. 412-1. 417.) 6 A dán irodalom remekei. 1930, Kner. 6 köt. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 1. 418-1. 423.) 7 A norvég irodalom remekei. Szerk. Leffler Béla. 1931, Kner. 6 köt. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 1.439-1. 444-) 8 Csekey István (1889-1963) - volt tartui, majd szegedi egyetemi tanár, jogi író. Kner észt sorozatának szerkesztője. 9 Koncesszió - engedmény 35