Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

kötetet fogja kiadni. Aztán jöttek a fölfordulások, én magam félreálltam, s pontosan éppen Király Gy-t

2 ajánlottam a vállalat szerkesztőjévé - de természetesen nem lett belőle semmi, nagyon kompromittáltnak tartották. (Ez az „új éra" eleje felé volt.) A magam részéről azonban végtelenül sajnálom, hogy csak ilyen luxusformájú s kevés számú kiadványokban valósítható meg a terv, mert - nézetem szerint - a régi magyar irodalom teljesen ismeretlen nálunk, s jóformán az egészet (ti. ami értékes benne!) ki kellene adni. Én valami olyanfélét szerettem volna szerkeszteni, mint a Laterra-féle „Serittori d'Italia" vagy kisebb, népszerűbb formában a Papini-Carabba-féle „Serittori nostri." Ez utóbbinak kötetei egy lírába kerültek!, s mégis igen csinos kiállítású, nagyon kedves könyvek. És olyan dolgok jelentek már meg köztük, amik igen nagy szolgálatot tesznek, mert előző kiadásaik vagy teljesen elfogytak, vagy igen drágák: Michelangelo levelei, Lorenzo Medici, Cavalcanti stb. versei, Cennino Cerinim tractátusa stb., stb. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy minálunk a mai viszonyok között ilyesmire még csak gondolni sem lehet. Az önök könyvei nagyon szépek, s igazán nagy örömem telt bennük. Érdeklődéssel várom programjának jelzett prospektusát. Ami az én medinai létemet illeti - Ön bizonyára gondolhatja, hogy sok oka lehetett, nem is kell elsorolnom. Azt is gondolhatja, hogy döntő volt közöttük a pesti levegő és viszonyok elviselni nem tudása. Másrészt már rég szerettem volna olyan helyen lenni, ahol nyugodtan dolgozhassam, s egynéhány készülő dolgom bevégezhessem. Sajnos, ezt itt nem találtam meg, de remélem, hogy majd eljön az is, de ha az idén nem, akkor kimegyek a világból. Eleknek átadtam üdvözletét, illetőleg megmutattam neki a levelét, nem csak a rávonatkozó részét, hanem az egészet, mivel tudtam, hogy érdekelni fogja, ő is viszont üdvözli Önöket. Szegény, azt hiszem, az anyja hosszas betegsége és halála után, mely igen megviselte, jót tett neki az ittlétei. Mi legalább mindent elkövettünk, hogy disztraháljuk

3

. Jobb kedéllyel és jobb bőrben is ment el. Utoljára még benn voltunk Szekszárdon, el volt ragadtatva tőle. Kérem, tartson meg tovább is jó emlékezetében. Feleségemmel együtt szíves szeretettel üdvözöljük s a régi barátsággal Fülep Lajos Autográf, kék levélpapír mindkét oldalára tintával íródott, i f. - BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 6-7. 1 Elek - Elek Artúr 2 Király - Király György 3 disztrahál - szórakoztat 5 [Gyoma], [i9]2i. szeptember 27. Kedves Barátom! Szíves sorait csak most kaptam meg, mert nem voltam itthon vagy 10 napig. Nagy érdeklődéssel olvastam levelét, amelyből mégis jobban látom ennek az elhelyezkedésnek, amely igazán csak nálunk lehetséges, az indokait. Nagyon meg tudom elhatározását, melyhez bizonyos hősiesség kell, érteni. -