Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

tudok mással foglalkozni, az újságot sem tudom már figyelmesen elolvasni, szakirodalomhoz nem jutok soha, és minden este azzal a rossz érzéssel megyek haza, hogy egy csomó dolog elintézetlenül megy át másnapra, és egy csomó pedig végleg elhanyagolódik. Most, amikor a változó pénzérték miatt a statisztika fontosabb szinte a könyvelésnél, nem tudom a statisztikai munkát sem a kellő precizitással végezni, s ezzel egyre ingoványosabb lesz a talaj a lábam alatt. És persze fontos volna a tájékozódás, a szellemi felkészülés azokra a feladatokra, amelyeket az átmeneti idő és az újraépítés állít majd elénk, és erről ilyen intenzív elfoglaltság mellett szó sem lehet. - A fiamnak pedig nem szabad irodai munkát végeznie, tehát nem tudom őt neveim, előkészíteni arra, hogy felváltson vagy kisegítsen, és amellett számolnom kell azzal is, hogy be van sorozva, és ha a háború tovább tart, rövidesen meg fogják hívni. Amit a múlt háborúban szerzett tapasztalataidról írsz, hát erre azt jegyzem meg, hogy ez az életem egyik legfontosabb és legkeservesebb tapasztalata. Az, hogy az emberek igen nagy része buta, felületes, hanyag, felelőtlen, és arra, ami rá van bízva, csak igen kevéssé van felkészülve, végzetszerű szociológiai, társadalmi, gazdasági és még mindenféle tény, amellyel számolni kell. Többek között azért is kell olyan politikai rendszer, amelyben több a szabadság, mert ezek ellen a dolgok ellen csak akkor lehet védekezni, ha a társadalmi automatizmus valamennyire érvényesülhet, tehát a társadalom kitermeli ellene az antitoxinokat, és ha az egyes ember nagyobb fokban felelős a maga dolgaiért, és kevesebbet árthat másoknak. Most a szándékos rosszindulatot, az aljasságot, önzést, haszonlesést nem is veszem számításba, hanem a szándéktalanságból eredő ártást. Feleségem régebbi orvosa, egy más bajból kifolyólag a Bilkei Pap egyik munkatársa, Dr. Chatel, aki régebben Rusznyák István szegedi egyetemi tanár barátunknak volt munkatársa. Valószínűleg rövidesen hozzá fordulunk, amint annyira lesz Feleségem, hogy utazhat. Most ugyanis nem tudna még elmozdulni. Talán egy-két hét múlva rákerülhet egy átvilágításra is a sor, s akkor dönthetnek a doktorok a kezelés felől. Muszáj persze a dolgot rendbehozni, amennyire és amilyen gyorsan csak lehet. Minden jót kívánva vagyok mindnyájunk nevében régi barátod Kner Imre Drága Nagy tiszteletű Uram! Kicsit kábán a rengeteg pyr amidontól, mégis meg akarom köszönni meleg érdeklődését irántam. Most már sokkal jobban vagyok, egészen jól tudok járni, csak ülni lehetetlen még, ezért kezdtem most, orvosaim tanácsára egy újabb pyr. kúrába. El fogok menni, amint egy kicsit nyugvópontra jut mind az állapotom, mind a politikai helyzet. Ügy okoskodom, hogy a betegségem alapja bizonyára az én labilis idegállapotom, és ezt nem hagyhatom figyelmen kívül akkor, amikor a családomtól 160 kilométerre kell a gyógyulást keresnem. Addig mindent elkövetek itthon, hogy elviselhetővé tegyem magamnak a fájdalmakat, és a családomnak magamat ... De ez csak rossz vicc volt, mert jól megvoltunk, legfeljebb túlságosan összeszoktunk az utóbbi hetekben. Sok szeretettel emlegetjük még mindig és sokszor, őszinte együvétartozással. Knernéja Géppel írt levél, autográf aláírással, K. I. ovális emblémás levélpapírján. MTAK Kézirattár, Ms 4588/144. 1 f. Ugyanerről a levélről másodpéldány található Gyulán: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 302-303. A levél végén, annak szerves folytatásaként Knerné autográf levele található, „Drága Nagytiszteletű Uram!" megszólítással kezdve. 225