Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

io Tatbestandsaufnahme - tényszámbavétel, tényállás ii Carey, Henry Charles (1793-1879) - amerikai könyvkereskedő, aki 42 évesen visszavonult az üzlettől, s kizárólag a közgazdaságtannak élt. Liberális szellemű, 1848-ban kiadott könyvében a nemzeti védvámok szószólója. 12 Cunard-szerződés: A századelő kivándorlási hulláma idején a magyar kormány szerződést kötött a Cunard-line angol hajóstársasággal. Eszerint a társaság köteles volt minden héten két hajót indítani Fiuméből New Yorkba. E szerződés évi 50 000 magyar szállítását garantálta a tengerentúlra. 13 Tonelli Sándor (1882-1950) - közgazdasági és kultúrtörténeti író, műfordító, a Szegedi Kereskedelmi Kamara főtitkára (1913-1941). Közeli kapcsolatban volt Knerrel. Jelent meg Gyomán könyve: Lévayné-Haiman, 1982. I. 1.496. 14 Serényi Gusztáv (1880-1950) - újságíró, a Magyar Mezőgazdasági Társaság és a Magyar Földbérlők Szövetségének egyik alapítótagja. 15 Rubinek Gyula (1865-1922) - konzervatív politikus, gazdasági szakíró. Volt földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszter. 16 Norris, Frank (eredeti neve: Benjamin Franklin Norris) (1870-1902) - amerikai író. A Deal in Wheat (A búzakérdés) c. befejezetlen regénytrilógiájában a búza „eposzát" akarta megírni. A trilógia két darabja készült el. 1901: The Octopus (A polip); 1903: The Pit (Az örvény). 17 Prügelknabe - bűnbak 18 Eötvös Károly (1842-1916) - író, újságíró, ügyvéd, Függetlenségi párti politikus. 19 ein Verfahren gefunden zu haben, gemäss welcher er im Stande ist, aus Milch Butter herzustellen - olyan eljárást talált, mellyel képes tejből vajat előállítani. II9 Z[engő]V[árkony], [IQ]42. V. 5. Kedves Barátom, levele végén kezdem, hogy ti. ne haragudjak, mert annyit Összeírt stb. Hát éppen ellenkezőleg, nagyon örültem neki, többször is elolvastam, különösen, mert azt hiszem, most kezdem megérteni, mi az, amiről ön azt tartja, nem értünk benne egyet, s miért hangsúlyozza, hogy a materiálisnak látszó gondolatok mögött mély erkölcsi értelem is van. Az a gyanúm, hogy engem is valami szentimentális dilettánsok közé sorozott, mint amilyenekről levelében ír. Hát, kedves Barátom, érzelem nyomán semmiről se szoktam ítélni, amiben pedig dilettáns vagyok, arról vagy hallgatok, vagy kérdezgetek, de nem állítok. Levele nyomán azt hiszem, hogy mindenben egyetértünk, csak talán más sorrendben beszéltünk, s egyik se jutott el a mondanivalója végére. Én legalábbis, levelével mindenben egyetértek, mind nagyon okosnak, nagyon igaznak tartom, amit mond, ezt a levelet százezerszám sokszorosítani kellene a Kner-nyomdában és terjeszteni. A különbség itt nem ratio és értelem, szakértelem és dilettantizmus (nem is lehet, mert nem tartom magam gazdasági szakértőnek, itt a szó a gazdasági embert illeti meg, nem engem), hanem: az economia vagy az ember elsősége, önnek az economia az első, nekem az ember. S hogy miért, meg tudom okolni, nem érzelmekkel, hanem gazdasági okokkal, teljesen megmaradva a gazdasági érdekszférában. Mert ez már nem tisztán economiai kérdés, hanem történelmi is, s ehhez joggal vélek szólhatni. Én nem hiszem, hogy a gazdaságnak az ember rovására kell vagy szabad válnia - ahol így van, ott baj van, s mivel az ember szükségletein nem lehet, a gazdaságon kell változtatni. Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért - mondja Jézus, aki 186