Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
Az Ormánság-könyv dolgában az Athenaeumot említi - úgy látszik, előző levelemben elfelejtettem megírni, hogy legelőször őhozzájuk fordultam, a válasz az volt, hogy szívesen kiadnák, de magyar megyék monográfiáját készítik elő jövő évre, köztük Baranyáét is, melyben az Ormányság is benne lesz - „nem csinálhatunk önmagunknak konkurrenciát." Ezt nevezem szatócsgondolkodásnak. Denique, kiadó még mindig nincs 1 . Illyés Gyula most írta, hogy a Franklin foglalkozna a dologgal - de hát Franklin és Athenaeum, az nem egy? Én úgy tudtam, igen. Nagyon örülök valószínű jövetele hírének - legyen belőle bizonyosság! Jobb jövő esztendőt kívánva szeretettel köszöntöm Fülep Lajos A levél autográf kék tintával íródott, i f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir, C/30. 149-150. 1 Denique - egyszóval, tehát 67 Gyoma, 1937. január 9. Kedves Barátom! Karácsonyi levelére nem tudtam előbb válaszolni. Sok volt a dolgom, s nem is tudtam magam koncentrálni. Most se tudom, mert nagyon sokfelé kell gondolkoznom. De mégsem akarom a választ tovább halogatni, pedig érdemleges ellenvetéseim nincsenek. Karácsony után pár nappal nagyon kedves vendégem volt: Móricz Miklós 1 a feleségével. Nagyon szeretem őket. ő éppen ellenkezőjét képviseli az ön világnézletének, mert törhetetlenül optimista, ha látja is az összes problémákat és bajokat. Szerinte bizonyos az, hogy ha nehezen is, bajjal és jajjal is, de megyünk előre, és a társadalom megtalálja a maga útját, a lehetőségekre rá kell mégis bukkanni. Én temperamentumom és pillanatnyi hangulatom szerint vergődöm a kétféle felfogás között, s aszerint, hogy a napi események merrefelé mutatnak. Sajnos, tudásom, tájékozottságom nem elég ahhoz, hogy dönteni tudjak. De talán ez a szerencse. Ha optimistább volnék, akkor nem volnék elég óvatos ahhoz, hogy jól végezzem a munkámat, ha pedig osztanám egészen az ön pesszimizmusát, akkor nem volna erőm és hitem csinálni azt, amit csinálni muszáj, és bizony sokszor mégis - éppen most is - olyan nehéz. De rövid katonai pályámon megtanultam Zugsführer 2 úr Kisstől, aki mindszenti ember volt, és az alföldi paraszt ideális típusa, olyan „úri" gondolkozású, mint nagyon kevés ún. úriember ismerősöm, hogy ha nehéz tartani a direkciót, kisegítő, közbeeső direkciót vesz fel az ember. 3 Hát én ehhez tartom magam, s rájöttem, hogy így lehet csinálni is, kibírni is a dolgokat, ha nagyon muszáj. Az Athenaeum és a Franklin tudtommal már nem egy, csak egy ideig volt közöttük könyvkereskedelmi kooperáció, de úgy tudom, hogy az már régebben megszűnt. Illyés Gyula viszont ma már elég jelentős személy ahhoz, hogy el tudja érni a könyv iránti érdeklődés felkeltését, s remélem, hogy sikerül neki kiadót szerezni rá. Magamról egyébként semmi különöset nem írhatok. Hogy meg tudom-e odautazási 116