Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

Most pedig bezárom ezen levelemet, mert sietnem kell a postára, s igy sietve minden jót kívánok Feleségem nevében is mindkettőjüknek őszinte, régi barátjuk Kner Imre A levél gépirat, autográf aláírással, K. I. emblémás levélpapírján. MTAK Kézirattár, Ms 4588/113. I f. Ugyanerről másolati példány, gépirat: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 134-135. 1 Einsatz - befektetés 2 Leistung - teljesítmény 3 Hajós Edith (1889-1975) - orvos, Balázs Béla első felesége volt. 4 Grill-Gergely Rezső - valószínűleg a könyvkereskedő Grill, aki Kner Imrének bizományosa is volt. 5 Gergely Tibor (1900-1978) - festő és grafikus, a KUT tagja, többször kiállított Budapesten a 30-as években. Malinak, Lesznai Annának a második férje volt, 1939-től az USA-ban éltek. 60 Gyoma, 1936. március 6. Kedves Barátom! Sok mindenféle dolgom-gondom-bajom van mostanában, és így nemigen jutok az íráshoz, most azonban elkészült egy olyan könyv nálam, amelyről feltételezem, hogy érdekli önt mint tipográfia. A mellékelten küldött Haggádáról

1 van szó. Nem tudom, hogy az efféle „reformzsidó"-kísérleteknek van-e életképessége, de engem csak a tipográfiai része érdekel a dolognak. Mint látja, a könyv nem az én kiadásom, s így a fametszetek megválasztásáért sem én vagyok felelős, azokat az én megkérdezésem nélkül rendelte meg a kiadó, csak a méret és némiképpen a technika szempontjából szólhattam bele, s nem is akarok róluk művészi vonatkozásban nyilatkozni. Egyébként a probléma itt a következő volt: a rendes, tradicionális haggáda teljesen bilinguis, abban hosszában kétfelé osztott oldalakon kéthasábosan szokott a teljes magyar és héber szöveg elhelyezve lenni. Itt azonban csak a magyar szöveg teljes és folyamatos, s csak itt-ott van benne héber szöveg is. Tehát nem egymás mellé kerül a kétféle szöveg, hanem egymás után. Márpedig a magyarnál a behozások balról és az úgynevezett „kimenetek", vagyis a bekezdések csonka végsorai jobbról hagynak üres helyet, a héber szövegben pedig fordítva. Szükségesnek mutatkozott ezenkívül az is, hogy minden héber és magyar részlet között egy sornyi üres hely maradjon. így aztán olyan kaotikus oldalkép keletkezett volna, hogy nem maradt más megoldás, mint az axiális elrendezés, vagyis a sorokat „középre zárva" kellett elhelyezni. - Hibája a könyvnek az, hogy a héber betű egy grádussal kicsi a magyarhoz képest. A magyar szöveghez adva volt ez a nagy grádusú Bodoni-antiqua, amelyet annak idején az Osvát Ernő aforizmáihoz

2 szereztünk be. A héber betűt direkt ehhez a munkához vettük. Én egy grádussal nagyobbat szerettem volna, mert habár a vonalvastagságban, valőrben meg is felel, túlságosan aprólékos a részletekben a Bodonihoz képest. Hiba az, hogy a rajzolt nagy sorok nem elég kemények, a vékony vonalaknak kissé vékonyabbaknak kellene lenni, de nincsen megfelelő magyar betűrajzoló, s így is rengeteg kínlódással tudtam csak kihozni. Végül hiba, hogy a margó egy kevéssel kicsiny a nagy betűfokhoz és az oldaltükörhöz képest. - Mindezeket tudja be enyhítő kö107