Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

elhatározó ütközet színhelye, ha csak a tiszáni átkelés iránt rögtön intézkedések nem tétetnek. Vajon nem volna-e célszerű rögtön népfelkelést rendelve egy nagy tömeggel gátolni az ellenség átkelését? Kelt Szarvason július 29-én [1]849. Foltény Ignác mk. sz[olga]bíró 1 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Védbiz. ir. 997/1849. Az előrenyomuló orosz és osztrák seregek ellen a magyar erőket a Tisza-Maros közt tervezte összpontosítani a kormány. (Breit III. 245.) Perczel, miután Görgeyvel nem tudott egyesülni, a Pestről Szeged irányába előretörőHaynau elől az összevonás irányába húzódott vissza, Cegléd-Kecskemét-Félegyháza-Szeged irányba. A Lenkey hadosztály Szolnoknál kelt át a Tiszán, Szolnokot, Cibakházát tartotta megszállva, július 31-én pedig csapatai nagyrészével Hódmezővásárhelyre vonult. (Breit III. 244.) Szolnokot a Haynau IV. hadtestéhez tartozó Benedek dandár szállta meg a kiürítés után. (BML Véd. Biz. ir. 1016/1849.) A szabadságharc sorsát eldöntő ütközet nem Békés megyében zajlott le, hanem augusztus 9-én Temesvárnál. (Breit III. 279.) 1 így. Wysocki, József honvéd tábornok (1809-1873). 1848 tavaszán a krakkói nemzetőrség tisztje, novemberben Magyarországra utazik és az I. lengyel gyalogos zászlóalj parancsnoka a honvéd seregben, őrnagyi rangban. Részt vesz az aradi ostromban, a szolnoki csatáért kitüntetést kapott. Május 7-től tábornok, 1849. július közepétől a felső magyarországi hadsereg, július közepétől ismét a lengyel légió parancsnoka. Emigrált, Párizsban élt. (Bona 1983. 338-339.) 2 Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874). Nyugalmazott fószázados, 1839-ig a 2. huszárezredben szolgált. 1848. június 19-től Heves megye egyik nemzetőr őrnagya, résztvett a délvidéki harcokban, decembertől alezredes, 1849. januárjában lemondott, majd április 2-től ezredesi rangban ezredparancsnok a 10., majd a 13. huszárezrednél. Június végétől a 10. hadtest egyik hadosztályparancsnoka. Világos után 12 évi várfogságra ítélik, 1853-ban kegyelmet kapott. (Bona 1983. 221.) 296. Szeghalom, 1849. július 29. Sipos Sándor első alispán Korponay újabb rendeletére a harmadik népfelkelést Szarvasra és Füzesgyarmatra hívatja egybe Terényi Lajos másodalispán úrnak! Korponay népfelkelési parancsnok úrnak legutóbbi rendelete folytában Békés megye felkelő népe Szarvasra lévén azonnal rendelendő: felkérem Önt, hogy Gyuláról s ezen vidékről a felkelő népet - amennyiben a hadifoglyok őriztetése s egyéb ily körülmények annak kimozdulását nem akadályozzák - azonnal rendelje Szarvasra. Én már írtam Ladány, 476