Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
évi március 27-29 között tartott évnegyedes népközgyűlés jegyzökönyve 17/1848. - Közölve szemelvényesen: Oláh 1.108-110. A zárójelben levő szövegrészek a fogalmazványban egykorú, utólagos betoldások. Az időközben előkerült tisztázat alapján kiegészítettük a fogalmazványban olvashatatlan szövegrészt. 1 Kiemelés az eredetiben 2 A fogalmazványból kihúzva. Németh Antal Magyargyula tanácsnoka 3 Szikszai Dániel Békés megye tiszteletbeli táblabírája. Omaszta Zsigmond (1801-1867) Békéscsabán élő középnemes. (A család Trencsén megyéből származott Békéscsabára.) Jogot végzett,eló*bb ügyvéd, majd a gyomai-endrődi uradalom ügyésze, majd Békés megye fizetéses táblabírája. Békéscsaba közéletében jelentős szerepetjátszott. Tevékeny részvételével jött létre a város és a földesurai közti örökváltság és a legelóelkülönözés. Az ő kezdeményezésére jött létre Békéscsabán a Casino, amelynek több ízben elnöke is volt. 1846. január 12-től a békéscsabai képviselő-testület elnökévé választották, háromévi időtartamra. 1848. március 21-én az általa megzenésített Nemzeti dalt énekelték a Casinóban tartott bankett résztvevői. Március 27-én őt küldte a megyei népközgyűlés Orosházára, hogy a kitört zavargásokat csillapítsa le. Békés megye gyomai választókerületének képviselőjeként részt vett az 1848 nyarán összeült népképviseleti országgyűlésen. A képviselőház 1848. augusztus 29-i ülésére törvényjavaslatot nyújtott be a közös legelők elkülönözése tárgyában. Tárgyalására azonban, mivel az úrbéri kérdés lekerült a képviselőház napirendjéről, nem került sor. A Debrecenbe menekült országgyűlést követte új székhelyére. A szabadságharc után börtönbüntetést szenvedett. 4 A 7. pont teljes szövege egykorú utólagos betoldás, a szövegből kihúzott bekezdés a megyei közgyűlés feladataként az új törvények megjelenéséig a folyamatban lévő ügyek intézését határozza meg, a tisztázatban is a betoldott szövegrész szerepel. s A fogalmazványban olvashatatlan szó, a tisztázatban „első kérelemben" áll, első fokon értelemben. 11. Orosháza, 1848. március 27. Orosházi főszolgabíró jelentése a községi elöljáróság leváltását követelő népmozgalomról Tekintetes első alispán Úr! Tegnap délig történt eseményeket - melyek közül az elöljáróság rögtöni elkergetése volt az első és fő kérdés, kicsigázott lelki-testi jelen helyzetem szerént siettem bejelenteni. Tartottak - és forrva forrtak az efféle függetlenségi eszmék -1. i., hogy nincs - nem lesz többé helységi elöljáróság a nép tehetősbjeiből - a jelen elöljáróság irigyei, rosszakarói és effélék által felizgatva különösen a semmivel bíró zsellérek között - egész ma délutáni 5 óráig - tegnapelőttől ma reggelig tanácsosb volt az elöljáróságot a községházánál nélkülözni - hogy a szabadságot nem értő nép dühösségének kitéve ne legyenek. Megyei négy és ugyanannyi helységi fegyveres csendőr volt, akinek a kihágásokat - ha nagyobb szerűek lettek volna, fékezni akarni egyedül valának kéznél - én ezeket se használtam egyébre - a községháza - és kényszerült állapotba - a pénztárak őrzésénél. Tegnap délutántól egész ma délig, különböző kívánatokkal - különbféle csapatok jelentek meg előttem - és ezek között a rendet és békét fenntartani készséget mutatkozók - de nyílván is 62
