Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

mint az érdeklett szerződéseknek végképpeni megszüntetése. Ugyanezért az idők ezen komolyan intő fordulatában nekünk békés nyugalmat, s támadható bántalmak ellen személy s vagyon bátorságot eszközleni és helységünkben ekként a rendet fenntartani, s biztosítani lévén szándékunk, nyíltan kimondva, miként helységünkben csupán ezen legelő elkülönítés felett történt szerződések szolgálnak botránykőül, azokat már csak azért is érvényteleneknek, s kötelező erő nélkülieknek hisszük, tartjuk, tekintjük és nyilvánítjuk, mivel sem a megye, sem a m[agyar] k[irályi] H[elytar]tótanács törvényes vizsgálásán keresztül nem jutván, s azokat részünkről oda terjeszteni semmi esetre nem is kívánván, a legelőnek külön használatába tényleg egyik fél sem lépett, s az jelenleg is közös használatképpen áll. Alázatosan kérvén ezek következtében ama közlegelőnket tárgyazó szerződéseknek, mint általunk megsemmisítendőknek visszadását s kezünkbe jutását elrendeltetni, egyszersmind nyugodt kebellel kinyilatkoztatjuk, miként legelő elkülönítési ügyünket is, minden esetben a következő törvényhozás védpaizsa alá kívánjuk alárendelni. Kik többire mély tisztelettel vagyunk, Kelt K[örös]ladányban Martius 25-én 1848. aTekfintetes] N[agyságo]s megyének alázatos szolgái K[örös]ladány helység lakosai - Szekeres Sándor m.k. bíró, Nagy Péter m.k. t[örvény] bíró, János Pál m.k. esküt sat., sat. E kérlevél kitételeit a k[örös]ladányi uradalom rendszerinti ügyésze is igazaknak ismervén, s az uradalom nevében is oda nyilatkozván, - hogy a legelő feletti kérdéses, még az illető helyeken törvény kívánta módon meg nem vizsgált, meg nem erősített egyezségnek törvényes erőt tulajdonítani az uradalom sem kíván, s a k[őrös]ládányi legelőt el nem különözöttnek tartván - a közös legeltetésben tettleg megnyugodott. Melynek folytán a megyének is meggyőződése lévén: hogy a kérdéses egyezség azon okból, mert még sem a megyei törvényszéken, sem a Helytartótanács előtt törvény rendelte módon megvizsgálva és helybenhagyva nincs - s efelett a közös legeltetés is folytatva és fenntartva van érvényes nem lehet, s a fennforgó körülmények között mint mind a két szerződő fél által megmásolt - terjesen megsemmisíttetnek, - ezért is kimondatik, - s mint ilyen a nép kifejezett kívánságához képest minden példányaiban a járásbeli főszolgabíró által visszaveendő az illető uradalomtól - s a községnek teljes megnyugtatásául átadandó lesz. Kézzel írt, eredeti jegyzőkönyvi fogalmazvány - BML Ideiglenes Biz. ir. Az 1848. március 27-29-i évnegyedes népközgyűlés jegyzökönyve, 93/1848. március 28. 9. Gyula, 1848. március 27. Békés vármegye évnegyedes népközgyülésének jegyzőkönyve a szentesítés előtt meghirdetett törvénycikkekről, Batthyány Lajos kinevezéséről és az új helyzetben szükséges teendőkről 1848-ik évi március 27-én Szombathelyi Antal 1-ső alispán elnöklete alatt számos megyei birtokosok, köznemesek, a tisztikar és megszámlálhatlan néptömeg jelenlétében 58